a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
KINEK NINCSEN CÍME… Kinek nincsen címe sem már,Nem csengethet hozzá postás.Leveleit visszaküldi,Üzenetet nem visz neki. Telefonja is elnémult,Hiába cseng, most már csak búg.Kik nem tudják, ezt nem értik,Talán soha nem is sejtik. Aki egykor vidáman élt,Örökkön csak mindig remélt.Tervezgette a jövőjét,Szépreményű, igaz hitét. Kit szerettek, megbecsültek,Tisztelettel emlegettek.Akinek a mindene volt,Egy álomkép-, miről dalolt. Kinek a … Olvass tovább
BÚCSÚ Harangoznak!Ám a harang nem úgy szól, mint szokott.Mintha érezné, vagy tudná,Akiért kongat, ő már halott.Valaki elment,Mindenkit itt hagyott!Az ideje lejárt,S szíve tovább már nem dobogott.Egy könnycsepp, melyet sok másik követ.Siratják-, ki mindenkit szeretett.Akit megérint egy csillag,Annak lelkét is elviszi.Teste a földbe vágy,„Porból lett-, és porrá lesz”; – ez jut neki!Harangoznak!Megindul a gyászmenet.Lassan a tátongó … Olvass tovább
ŐSZ VAN! ŐSZ VAN ÚJRA! Ősz van! Ősz van újra, a levelek megsárgulnak,S reggelente a Napnak mosolya arcára fagy.Ha közelebb volna, hallhatnánk gúnyos kacaját,Világít csak, nem melegít s így éli ki magát.Felhők úsznak alatta, s közülük kikandikál,S a zorddá vált természettől talán bíztatást vár.Még nyár volt elbújtunk éltető melege elől,Most dideregve figyeljük s várjuk, hogy … Olvass tovább
MIKOR ÁTÖLELLEK Mikor átölellek,Mintha megállna az élet,/A/ régi vágy erőre kap,S tombol a szeretet. Lehiggad az érzés,Ami eddig csapongva szállt,A sorsom Hozzád vezetett,S ott vezényelt megálljt. Nem repül a madár,A nyárfa nem zizeg,A pillangó sem szálldos,A csend már miénk lett. Szívünk zakatolva dobog,S a lelkünk megnyugodott,A csókod a számon ég,És új reményt adott. Mikor átölellek,És … Olvass tovább
HALOTTAK NAPJÁRA A falevelek lehullnak,Búcsúzik a nyárutó.A természet pihenni tér,S az őszi szél várható. A fák csupasz ágaikkal,Az ég felé merednek,Téli álmukat alusszák,S kopár lett a kikelet. Köd borítja be a tájat,Fagyos, rideg /a/ hangulat,A tavasznak és a nyárnak,Hírmondója sem maradt. Egy hely van, hol a csend honol,Mit sok virág ékesít,Gyertyák fénye világítja,Szeretteink nyughelyit. Egymás … Olvass tovább
HA UTOLSÓT DOBBAN SZÍVEM Ha utolsót dobban szívem,És megáll az élet, Akkor sem foglak feledni,Talán ezt nem érted. Odalenn a sírom mélyén,Velem lesz a képed,Míg a Földön éltem én is,Csak arra emlékszek. Eszembe jut az a sok jó,Amit nékem adtál,Boldogságot és örömöt,Mindig azt nyújtottál! A lelkem, amíg vándorol,Arról álmodozik,Elfeledni sosem fogja,Régi nagy szerelmit. Találkozunk-e odafenn,Majd … Olvass tovább
CSENDES ÉJ Csendes éj borul a tájra,Alszik mindenki,Csak szememre nem jön álom,Nem tudok feledni. Elém tárul a sok emlék,Minden, ami elmúlt,Hová lett kit úgy szerettem,Szeretni mért nem tud? Felnézek a magas égre,Fel a csillagokra,Keresek egy csillagot ott,Fent én a magasba. Nem találom azt, amit mi,Ketten választottunk,Amikor még mind a ketten,Oly boldogok voltunk! Makó. 1999. 10. … Olvass tovább
EGÉSZ ÉLETEMBEN Egész életembenTéged kerestelek,Mikor Rád találtam,Meg is szerettelek. Nem vágyom én többé,Könnyű kalandokra,Legszebb álmom vált most,Teveled valóra. De az idő rohan,S elmúlnak az évek,Hajad selymessége,Egyszer hófehér lesz. Egymás kezét fogva,Ülünk némán csendben,Soha nem veszekszünk,Ilyen a szerelem! Egyszer el kell válnunk,Mikor időm lejár,Szívem megáll akkor,Lelkem messzire száll. Lelked egy darabját,Felviszem az égbe,Ha majd követsz engem,Eljössz … Olvass tovább
ELMENTEM ÉN ÚJRA Elmentem én újraA szerencsém mellett,Nem vettem komolyan,Hogy szívem kit szeret. Hagytam végelegyen,Pedig nem akartam,Nagyon fáj ez nekem,Magamra maradtam. Egyedül járok most,Éjjel az utcákon,A lelkem háborog,Én Őt visszavárom. Boldogidők, álmokCsúnyán cserbenhagytak,Bánatom miatt most,Engem kikacagnak. Makó, 1999. 02. 10.
BÚCSÚ DAL Tovatűnt a napfény,Jön az est az éj vár,Nincs tovább, már vége vanAz idő nem vár! Így rohan az élet,Elszállnak az évek,Egy reggel arra ébredsz,Hogy búcsúzni kell. Az idő, ha lejárMenni kell,Nincs visszaút,Soha senkinek Elrohan az élet,Nincs tovább.Az óra csak jár,Énrám nem vár. Elmegyek, elmegyek,Szerettem, szerettek,Hosszúútra elmegyek,Hát Isten veletek! Makó, 1998. 11. 02.