a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
KINEK NINCSEN CÍME… Kinek nincsen címe sem már,Nem csengethet hozzá postás.Leveleit visszaküldi,Üzenetet nem visz neki. Telefonja is elnémult,Hiába cseng, most már csak búg.Kik nem tudják, ezt nem értik,Talán soha nem is sejtik. Aki egykor vidáman élt,Örökkön csak mindig remélt.Tervezgette a jövőjét,Szépreményű, igaz hitét. Kit szerettek, megbecsültek,Tisztelettel emlegettek.Akinek a mindene volt,Egy álomkép-, miről dalolt. Kinek a … Olvass tovább
EMLÉKEZÉS ANYÁMRA Itt állok árván egyedül S emlékezem, de nem szólok,A sírod rideg kövét nézem,S hoztam Neked friss virágot. Elhagytál, mert menned kellettS választani mást nem tudtál,De nem haltál meg sohasem,Mert szívemben ott maradtál Tudod! – sokszor beszélgetünkS elmondok mindent Neked,Válaszolok helyetted is,Mert sajnos, Te nem teheted! Mikor kérdezek valamit,És feleletet nem kapok,Rádöbbenek a valóra,Itt … Olvass tovább
AMIKOR KISGYERMEK VOLTAM Amikor kisgyermek voltam,Anyám sok-sok mesét mondott nékem,Ágyam szélén üldögélve,Ábrándjait dalolta el szépen. Tervezgette az életem,Mindig jóra tanított Ő engem,Úgy nevelt fel féltő gonddal,Hogy azt talán meg sem érdemeltem. De az idő tovatűnt már,Öreg lett az Édesanyám lassan,Nem tudom én meghálálni,Azt a sok jót, amit tőle kaptam. Letérdelek lába elé,Ráncos kezét megcsókolom százszor,A … Olvass tovább
ELHAGYOTT ÖRÖKRE/Édesanyám emlékére/ Elhagyott örökre,Nem jön vissza többé,Pedig, hogy szerettem,Szívemből örökké. De sok boldogságotKöszönhetek néki,Mégis elment tőlem,Nem vár most már senki! Ő nevelt fel engem,Ő vigyázott énrám,A legdrágább asszony,A jó Édesanyám. Ő fogta a kezem,Féltve őrzött engem,Gondomat viselte,Ahogy növekedtem. Fájó emlék marad,Minden boldog óra,Üres lett lakása,Nincs hozzám több szava. A Mindenhatótól,Én most csak azt kérem,Hogy … Olvass tovább