AMIKOR KISGYERMEK VOLTAM

Amikor kisgyermek voltam,
Anyám sok-sok mesét mondott nékem,
Ágyam szélén üldögélve,
Ábrándjait dalolta el szépen.

Tervezgette az életem,
Mindig jóra tanított Ő engem,
Úgy nevelt fel féltő gonddal,
Hogy azt talán meg sem érdemeltem.

De az idő tovatűnt már,
Öreg lett az Édesanyám lassan,
Nem tudom én meghálálni,
Azt a sok jót, amit tőle kaptam.

Letérdelek lába elé,
Ráncos kezét megcsókolom százszor,
A Jóisten áldja Őt meg,
Imádkozom ezért nagyon sokszor.

Makó, 2003. 05. 01.