KARÁCSONY

Karácsony van eljött végre,
Mindenfelé készülődnek,
Fenyőfákat díszítenek,
S így kezdődik el az ünnep.

Gyermek, felnőtt, idős és agg,
Várva-várta szegény s gazdag.
A szeretetnek ünnepén,
E forró érzés szívünkben él.

A kis Jézus Názáretben,
Világra jött s megszületett,
Jászol körül mécses égett,
S boldog szülők térdepeltek.

A szenteste hangulata,
Úrrá lesz most mifelettünk,
/A/Megváltóra emlékezünk,
Ki kereszten halt érettünk.

Büszkén áll a karácsonyfa,
A házakban, a szobákban,
Főtereken, üzletekben,
Óvodákban, iskolákban.

Csillagszóró, szaloncukor,
Díszek, gyertyák vannak rajta.
Körülállja azt mindenki,
Sok ajándék van alatta.

Ki-ki ajándékát fogja
És serényen bontogatja,
Mint egy méhkasnak zsongása,
Olyan a családok háza.

Nincs boldogabb annál ki ad,
Talán csak az, aki kaphat.
Szemünk csillog, szívünk örül,
/A/ csillagos ég is kiderül.

Csengetnek és csilingelnek,
Játékos gyermekek jönnek.
Nagy betlehemet cipelnek,
S kintről bebocsátást kérnek

Elmondják a verseiket,
Kis Jézusról énekelnek.
Boldog ünnepet kívánnak,
Gyors léptekkel tovább állnak.

Karácsony van eljött újra,
Sok-sok örömöket hozva.
Megszólal a harang hangja,
Éjféli misére híva.

Imádkozzunk ott azokért,
Kiktől elvették a reményt.
Kiknek szállást a nagy ég ád.
Várják azt, hogy Isten hozzád.

.Makó, 2004. 12. 18.