VOLT

Valamikor jelen volt
És múlttá változott,
Hogy jövője miért nem lett,
Ezt már rég nem tudod.

Valamikor öröm volt,
S boldogtalanság lett,
A boldogságot lassan
El kellett feledned.

Valamikor Veled élt,
És nagyon szeretett,
Az érzés megváltozott,
S egy nap kinevetett.

Valamikor csak Rád várt,
S önfeledten ölelt,
Csókot rabolt Tőled,
S ebben örömöt lelt

Valamikor gondolt Rád,
Suttogta a neved,
Hittél a szavainak
S Ő hazudott Neked.

Valamikor hite volt,
És hitt szegővé lett,
A remény tovaszállt,
S megszűnt a szeretet.

Makó, 2003. 08. 10.