A HIPERAKTÍV RÉMÁLMÁNAK IMÁJA!

Kérlek Úristenem, tekints most le reám,
Hallgasd meg a mindennapos imám.
Te hatalmas vagy, és megteheted,
Segíts rajtam, és az embereknek.
A nap huszonnégy órájából, harminc óra legyen.
Ami eddig volt-, az túl kevés nekem.
Az ünnep és vasárnap szűnjön meg örökre,
Azokat ezután a munka helyettesítse.
A Hold és a csillagok tűnjenek el az égről,
Virítson az éjjel a Nap melegétől.
Túrhassam a földet, vakondok módjára,
Irtsa kapám a gazt, éjjel-nappal, meg nem állva.
A Főniciaiknak a pénz a nagy találmánya,
Ne legyen többé-, mi van, menjen a zúzdába.
Arany, s gyémánt, és azoknak ékszere,
Kerüljenek mind-mind a veszendőbe.
Helyette a dikkelő kicsinyített mása,
Ékeskedjen rajtam a munkára utalva.
Alakítsd ágyamat más formára,
Azon ülhessek a hagymát fosztogatva.
Ne henyéljek rajta, időt pazarolva,
Nincs szükség rá, ha van mindig sok munka.
A fokhagymarakásra összpontosíthassak,
Dugjam a gerizdet a földbe, hosszú sorokba.
Pihenés legyen a krumpli feltöltése,
Vagy annak a kasokba szedése.
Karaszohassak a szőlőben kedvemre,
A sorok között, gyorsan igyekezve.
Ne nézzem az órát, dolgom végeztével,
Ezért állítsd meg a mutatót, ne haladjon előre.
Az őszi betakarítást a vetés kövesse,
Ne essen ki idő, a szántókon henyélve.
A szüretkor vígan énekelhessek,
Amíg a must folyik, más munkát kereshessek.
Kérlek Úristenem, ezt kéri most tőled,
Egy földi halandó, ki örökös híved.
Az időm kevés bárhogy igyekezem,
Pedig robotként élek, s nincs egy szabad percem.
Tekints le reám, add az áldásodat,
Ne ásítozzam lent, inkább dolgozhassak.

Makó, 2017-10-15