VICC VAGY TRÉFA

Vicc vagy tréfa az életem?
Nem sikerült megfejtenem!
Komoly vagyok-, viccelődöm,
Mindenfélével törődöm.

Élcelődés területem,
Magam előtt hasra esem.
Mások poénját nevetem,
Sajátomat erőltetem.

Társaság a kedvenc helyem,
Ott magam nagyon jól érzem.
Velük utazom a mába’,
Néha felharsan hahota.

Elhangzanak történetek,
Mindegyikre felfigyelek.
Igaz, vagy vicc, netán tréfa,
Barátaim ajándéka.

Bölcselkedünk okoskodva,
Óvatosan nem kapkodva.
Néha úrrá lesz a pletyka,
Pálcát törve, vádaskodva.

Politika sokszor téma,
Beszélgetünk háborogva.
Felcsillan egyikünk szeme,
Ez az éltető eleme.

A Fideszt ő ostorozza,
Baloldalon szánakozva.
Átveszi azonnal a szót,
A Dékáról mond szépet, jót.

Ebből vita kerekedik,
Mely, majdnem elveszi eszit.
Hadonászik hangos szóval,
Szeme szikrát szór elánnal.

Belefárad és feladja,
Megmarad a barátsága.
De, ha elmegy, jót nevetünk,
Bosszantva volt nagy sikerünk.

Visszatérünk a valóba,
Kész röhej a politika.
Elkönyveljük ezt magunknak,
A kedélyek megnyugszanak.

Születnek új történetek,
Gyarlók vagyunk mi emberek.
Szépséghibát felnagyítjuk,
Ezen aztán jól mulatunk.

Álmodozunk szebb jövőről,
Igazságról, becsületről.
Kuriózum lett ez mára,
Ez igazság, és nem tréfa.

Lopnak, csalnak, kik tehetik,
Egymást ebben tán segítik.
Ez lesz az új téma köztünk,
Pesszimistán úgy nevetünk.

Mindez kavarog énemben,
Szabadulni igyekezem.
A sorsom vesz üldözőbe,
Álmomban is felkeresve.

Hogyha alszom, álom kerget,
Mikor máshol felébredek.
Akkor aztán elmélkedem,
Mily jó nekem, fejtegetem.

Gondolatom szövögetem,
Valóságot elkönyvelem.
Ez nem vicc ez komoly dolog.
Otthon másról álmodozok.

Makó, 2017-12-06