ESTÉNKÉNT AZ ALKONYATBAN
ESTÉNKÉNT AZ ALKONYATBAN Esténként az alkonyatban,Elmerengek gondolatban.Elém jönnek szépen sorban,Akiket már rég elhagytam. Ifjú lányok, csalfa dámák,Édes csókok, pásztorórák.Bohém évek, szép emlékek,Életemre vissza- nézek. Hosszú út áll már mögöttem,Mit bejártam s elfeledtem.Barangoltam, kóboroltam,Boldogságot titkon loptam. Az utcákat mikor járom,Eszembe jut ifjúságom.Az egykori nagy szerelmek,Hol vannak már, hová lettek? Feketék, szőkék és barnák,Őszek már és mind … Olvass tovább