makovecz

MAKOVECZI ÁLOM Egy ember, ki álmodni, mert,S álmával, világnak üzent.Kupolái égre néznek,S a mennyboltnak integetnek. Földből nőtt ki emelkedve,Beton és fa ölelkezve.A monstrum, ha beszélhetne,Szépségével dicsekedne. Megcsodálja, ki arra jár,Szép szavakkal nem sokat vár.Fürdők-fürdője lett mára,Makó város büszke vára. A sok beteg gyógyulni jön,Iszap, gyógyvíz, fájó öröm.Szaunái tárva nyitva,Reád várnak, – jöjj el oda! Sodrófolyosónak … Olvass tovább