ÉJSZAKÁNKÉNT ÁLMAIMBAN

ÉJSZAKÁNKÉNT ÁLMAIMBAN Éjszakánként álmaimban,Felkeres a régi boldogságom.Elsuttogja halkan csendben,Szeretlek még, pedig nem akarom. Az utjaink, rég elváltak,Téged mégis visszavárlak mindég.Megbocsátom, amit tettél,Gyere vissza, ha Te sem feledtél. Nem tudom, hogy mit is tegyek,Hogyha Hozzád visszamegyek újra.Szeretni fogsz-e engem,Vagy csak játszol velem kigúnyolva. Érzéseim tönkreteszed,És egy napon megint csak elválunk.Vagy egy nyári éjszakákon,Boldogságról álmodozva járunk! Makó, … Olvass tovább

NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ

NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ Nincs a Földön olyan rossz,Mely jóra ne fordulna,Boldogságnak is van könnye,Sír a lelkünk néha. Ébren temetjük az álmot,Feledjük a múltat,Vihar után napsütés jön,Miránk vár a holnap. Kit elhagytak, maga marad,Lelke nem nyugodhat,Más karjában boldogságot,Senki sem találhat. Felejteni parancsszóra,Soha azt nem lehet,Annak fáj a szíve mindig,Aki jobban szeret. Bánatod van, mindig … Olvass tovább

GONDOLATOK: EZ IS – AZ IS

GONDOLATOK: EZ IS – AZ IS Együtt voltunk újra és szerettük egymást,Boldogság költözött ismét, ekkor hozzánk.Átölelve ültünk és hallgattunk nagyot,A csendet megtörte, mikor a gyomrod korgott.Zord hideg tél van most, és máshoz tartozol,De szíved tavasszal majd, hozzám vándorol.Jött egy fránya ötlet, hogy nem vagy most enyém,Lelked tudom enyém /de a/ tested is szeretném.Én várok Rád … Olvass tovább

AZT HITTEM, HOGY BOLDOG VAGYOK

AZT HITTEM, HOGY BOLDOG VAGYOK Azt hittem, hogy boldog vagyok,Pedig tévedtem.Szerelemből alamizsnaJutott csak nekem. Szeretetet kaptál tőlem,Nem is keveset.Viszonzásul becsaptad Te,Az én szívemet. Hazudott a mosolyod is,Ahogy néztél rám.Másról álmodoztál sokszor,Úgy bújtál hozzám. Ha ló nincsen szamár is jó,Most már tudom azt.Kit becsapnak, kinevetnek,Szamár marad az. Nem tagadom rosszul esett,De kiheverem.Nem tudom mért jutott nekem,Ilyen … Olvass tovább

ELFELEJTETT BOLDOG PERCEK

ELFELEJTETT BOLDOG PERCEK Elfelejtett boldog percek,Csókok ölelések,Életünkben ezek többé,Vissza sosem jönnek Lezárult egy fejezet,És megszűntek a vágyak,Felváltja a boldogságot,Holnapra a bánat. Merengek a holdvilágnál,Hogy ez így miért lett,Miért múlt el mind az,Amit együtt tervezénk meg. Elmegyünk már egymás mellett,Feledtük a múltat,A felkelő napsugarak,Nekünk nem ragyognak. Makó, l998. 08. 05.