a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
Bozsogi Attila számára az önkifejezés egyik nagyon fontos formája az írás, ami leginkább rímbe szedett sorok, versek képébe jelennek meg. A legváltozatosabb módón és témákban születtek ezek az alkotások, melyeket több esetben nyomtatásban is megjelentetett a szerző.
NINCS BÚCSÚZÁS Nincs búcsúzás, mely ne fájna,Boldogságnak ez az ára.Mit széttép az idő szava,S befelé könnyet hullajtva. Két szív mikor együtt dobog,Mily csodás az olyan dolog.Békességben, szeretetben,Élni, tervezni csendesen. Kincses-sziget volt az álmunk,Álom marad, s nem álmodunk.Vágyaink, ha tovaszállnak,A remények szertehullnak. Aki marad, emlékezik,Lelke siváran tengődik.Gondolatban messzire jár,S téllé változik minden nyár. Aki elmegy, mindent … Olvass tovább
ELMENT BRÚNÓ Elment Brúnó, messze van már,Udvarunkon, ő már nem vár.Nem örül, ha hazamegyek,S elvitte a szeretetet. Itt maradt nekem emléke,Mind örökre mesés lelke.Nem járjuk az utcák hosszát,Nélküle üres a határ. Csoda kutya volt ő mindég,Rá nevetett sokszor az ég.Áldását idáig szórta,Most a halál elragadta. Tizenhárom évet kapott,Gyorsan eltelt, és elkopott.Pedig, hogy tudott szeretni,Azt nem … Olvass tovább
MIMI(Fiatalabbik unokámnak Mirának) Írok neked, mert szeretlek,Te vagy kincse a lelkemnek.Ott voltam mikor megjöttél,S a szívembe beköltöztél.Minden lépésed figyelem,Azóta én, csak azt lesem.Ha mosolyogsz, vagy rám nevetsz,Érzem olykor, te is szeretsz.Pólyádnak voltál lakója,S én, szépséged bámulója.Közben terveimet szőttem,Nyugodtan és türelmesen.Vártam az órát és napot,Mikor pólyádat elhagyod.Terveztem az első sétát,És a közös kirándulást.Közben gagyarásztál nekem,Folyton a … Olvass tovább
HA LÁTOM ŐT(Kis unokámnak: Mirának) Ha látom Őt, szívem hevesebben dobog,Börtönében lelkem soha sem háborog.Ha kezét fogva szépségét csodálom,Lágyan csengő hangját epekedve várom. Ha karomban tartom, s vidáman mosolyog,Eszembe jut, hogy mily szerencsés vagyokHa keresem, hogy lássam, az idő megáll,S az óra, mint egy rabszolga csak körbe jár. Ha itt van velem és odabújik hozzám,Becéző … Olvass tovább
ANNA Valamikor Annácska volt,S ma már egyszerűen Anna.Valamikor kisbaba volt,Ma már tízéves leányka.Valamikor játszott velem,Ma már ezt elhanyagolja.Valamikor lova voltam,De az is lehet. (hogy) szamara.Száguldoztunk a szobában,A zongora alá bújtunk,Ezt követte tornaóra,S ki nem fogyott a játékunk.Ha valamit elrontottam,Újra kellett azt csinálnom.Ejnye tata figyelj jobban,Hangzott szájából, (a) szánalom.Ha labdáztunk és hibáztam,Harsányan kacagott rajtam,Mint egy tanár … Olvass tovább
BRÚNÓ Te nem állat vagy,Hanem egy kutya,A kutyák között,Kutyák, kutyája. A hűségedértKijár az ordó,Szeretetedért,(E) rang hozzád méltó. Tizenegy éveEgyütt élsz velem.Éjjel és nappalŐrzöd mindenem. MegöregedtünkMa már mindketten,S az elmúlt időtMégsem feledem. Kis kutyus voltál,Hozzám úgy jöttél,S az otthonunkbanGyorsan felnőttél. Róttuk az utcákat,Jártuk a várost,A Maros – partonEl is vesztél ott. Kóbor kutyakéntNyolc napig éltél,(De) tízhónaposanVisszaérkeztél. … Olvass tovább
SZÉPSÉG ÉS VARÁZS A szépség varázsaA pillanatban él,S aki Reád tekint,Mindörökké remél. Szemeid nézéseNemes lángot éleszt,Lelked tisztaságaA vágynak ad féket. Hangodnak csengéseSzép zene a fülnek,Kezed érintéseEgy mesés igézet. Kedves mosolyodnakBíztató látványa,Bennem gyújtott lángotA szépséged varázsa. Harmonikus lépted,Csípődnek ringása,Kebled hullámzásaAz érzelmek tára. Füled, ha értené,És hallaná a szót,Megtudnád a titkot,Mely rejti a valót. Tegnap már régen … Olvass tovább
SZÉPSÉG ÉS VARÁZS A szépség varázsaA pillanatban él,S aki Reád tekint,Mindörökké remél. Szemeid nézéseNemes lángot éleszt,Lelked tisztaságaA vágynak ad féket. Hangodnak csengéseSzép zene a fülnek,Kezed érintéseEgy mesés igézet. Kedves mosolyodnakBíztató látványa,Bennem gyújtott lángotA szépséged varázsa. Harmonikus lépted,Csípődnek ringása,Kebled hullámzásaAz érzelmek tára. Füled, ha értené,És hallaná a szót,Megtudnád a titkot,Mely rejti a valót. Tegnap már régen … Olvass tovább
NÉZTEM, AHOGY MEGJELENTÉL Néztem, ahogy megjelentél,Szépségeddel elbűvöltél.Középpontban voltál ottan,Elegánsan, boldogságban. Kerestem a szép szavakat,Szívedhez vezető utat.Reménykedve, bizakodva,Vártam bíztató szavadra. Csodáltalak epekedve,S belenéztem szép szemedbe.Kutattam a lelked tükrét,Rejteget-e valamit még. Elmerengve, némán csendben,Légvárakat építettem.Tested remegését vártam,Míg a fellegekben jártam. Gondolatban messze voltam,Míg a jövőt kovácsoltam.Feszes melleidet néztem,S az élet értelmét kerestem. Tudom, egyszer kisüt a Nap,Mely … Olvass tovább
MEGMUTATOM A VILÁGOT… Megmutatom a csillagot,Melyet a felhő eltakar,Az érzést, és a szenvedélyt,Amit az árny sosem zavar. A lelkem, amely bennem él,Szívemben lakik, s ott dobog,A boldogságom, örömöm,Te jelented, azt Te adod. Megmutatom a Nap fényét,És sugárzó ragyogását,Annak éltető erejét,Csodás gyógyító hatását. A szerelmem mi tűzben ég,S mindig erősebben lobog,Szellők szárnyán Neked küldöm,Hozzád vágyom, s … Olvass tovább