a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
EGYRE TÖBB A SZEGÉNY EMBER Egyre több a szegény ember,Szomorúbbak lettek most a nóták.Nem kell már a magyar nóta,Nem húzatják cigánnyal a nótát. A prímás és a bandája,Nem muzsikál, nincsen kinek, húzza.Elnémultak a szárazfákÜresen tátong ma már a kocsma. Lesz még ünnep a világon,Kell egyszer majd újra magyar nóta.Lesz olyan, ki húzatná majd,De akkor már … Olvass tovább
BEVONULTAM KATONÁNAK Zörgettem a kiskapudat,Bebocsátást várva. €Zörgettem a szíveden is,Egykor Rád találva. Nem nyílt ki a kiskapud sem,A szíved is zárva maradt előttem.Messze földre elutaztál,Messze mentél tőlem. Bevonultam katonának,Baka lett belőlem.Jó dolgom van a seregben,/De/ hiányzol Te nékem. Ha majd egyszer leszerelek,Elmegyek és felkereslek Téged.Zörgetek a kiskapudon,Megkérem a kezed. Feleségül veszlek akkor,Boldog lesz életed.Öt-hat gyerek … Olvass tovább
ASSZONY CSÁRDÁS Feleségem, ha elhagyna,Nem bánkódnék érte.Két húszévest kaphatnék én,Helyette cserébe. Minek legyen öregasszony,A családi háznál,Ki egész nap panaszkodik,S ordítozva járkál! Elment végre magam vagyok,Csend honol a házba’,Nincsen, aki háborgatna,És utánam, járna. Kocsmába is el-eljárok,Barátokra várva,De ha mégis utánam, jön,Törjön ki a lába! Az én rózsám fiatal,És csókos az Ő szája,A konyhában semmit sem ér,Koplalok … Olvass tovább
VÁROM A PERCET Várom a percet, az órát, a napot,A pillanatot mely hozzám visszahoz.Ezernyi kérdés és megannyi rejtély,Mi volt az ok, amiért mást kerestél. Meguntál, vagy soha nem is szerettél,Szerelmet hazudtál? – ilyet Te nem tennél!Boldog voltál velem, és mégis elhagytál,Nagyon fáj a tudat, hogy Te nem vagy már! Sokat gondolok Rád és írok Neked,Pedig … Olvass tovább
BÚCSÚ DAL Tovatűnt a napfény,Jön az est az éj vár,Nincs tovább, már vége vanAz idő nem vár! Így rohan az élet,Elszállnak az évek,Egy reggel arra ébredsz,Hogy búcsúzni kell. Az idő, ha lejárMenni kell,Nincs visszaút,Soha senkinek Elrohan az élet,Nincs tovább.Az óra csak jár,Énrám nem vár. Elmegyek, elmegyek,Szerettem, szerettek,Hosszúútra elmegyek,Hát Isten veletek! Makó, 1998. 11. 02.
AZ IDŐ KEREKE Az idő kerekeNagyon gyorsan forog,Elszálltak az évek,S nem voltunk boldogok. Elfogytak a nóták,Hajad hófehér lett,Múló szépségedért,Eljött az enyészet. Kegyetlen az élet,Elmúlás és a vég,Ütött az óra,És elszólított az ég. Elszólított az ég,S elmentél örökre,Itt hagytad a szívem,S lelkem összetörve. Egykor felkereslek,Odafen az égben,Egymásra találunk,Az örök időben. A Földön nem,De az égben boldogság … Olvass tovább
NYÍLIK MÁR A HÓVIRÁG Nyílik már a hóvirág,És ébred a természet,A melengető napsugár,Új életet éleszt. A fecskék is visszatérnek,A régi fészekre,Elmúlt a tél, itt a tavasz,Jelzik csicseregve. A mi szerelmünk is,Ébred a téli álomból,A tavaszi napsütésben,Próbáljuk meg újból! Találjuk meg végre egymást,Feledjük a múltat,Boldogságunk akkor többé,Soha el nem múlhat! Makó, 1998, 10. 15.
MEGÁLLOK A TEMETŐBEN(Fátyol Misi emlékére) Megállok a temetőben,Fátyol Misi sírhantjánál,Elmerengek némán csendben,Felidézem a régi nótáját. Hegedűjével könnyeket,És mosolyt varázsolt az arcokra,Mikor a hegedű húrján,Felcsendült a sokat hallott nóta. Elnémult a hegedűje,Nem szól többé már a régi nóta,Lent pihen az öreg prímás,Nótájával lett a sír lakója. De a lelke fent muzsikál,Valahol a magasságos égbe’,Ráemlékeztet az óta,Emléktáblára … Olvass tovább
NEM TUDOM, HOGY MÉRT HAGYTÁL EL? Nem tudom, hogy mért hagytál el,Mért mentél el messze tőlem,Amikor mi boldogságban éltünk?Azóta úgy fáj a szívem,Mert az elvesztett szerelem,Nem jön vissza életünkben nékünk. Lehet, hogy Te most boldog vagy,De ne hidd, hogy örökké tart,Ne hidd, hogy Te feledted a múltat,Egy szép reggel arra ébredsz,Kísértenek az emlékek,És Te is … Olvass tovább
MEGÁLLOK A TEMETŐBEN‘Fátyol Misi emlékére’ Megállok a temetőben,Fátyol Misi régi sírhantjánál,Elmerengek némán csendben,Felidézem a régi nótáját. Hegedűjével könnyeket,És mosolyt varázsolt az arcokra,Mikor a hegedű húrján,Felcsendült a sokat hallott nóta. Elnémult a hegedűje,Nem szól többé már a régi nóta,Lent pihen az öreg prímás,Nótájával lett a sír lakója. De a lelke fent muzsikál,Valahol a magasságos égbe’,Ráemlékeztet az … Olvass tovább