Bozsogi Attila

KÉRDÉSEIM SOKASÁGA Emlékeim hídján állok,Visszanézve megborzadok.Nem értem, és nem érthetem,A gyűlölet, mi fán terem? A Hit hogyan változik meg,Eltiporva reményeket?Szeretetnek gyengédsége,Hová tűnik, hogy lesz vége? Hogy születnek gondolatok,Jók és rosszak vagy ábrándok?Mi vezérli a tetteket,Változtat meg nézeteket? A békesség csodás volna,Mért tűnik el a hatalma?Miért vetik el, mi oka,Ellenségeskedést szítva? Ellenfelekké mért válnak,Másokat miért gyaláznak?Illúzióknak … Olvass tovább

ALKONYODIK Alkonyodik, szürkület van,A Nap az égről már elsuhan.Árnyában még visszakacsint,Melege megkopott és nincs. A fénye is pislákol csak,Majd kialszik, és elmarad.Köd ereszkedik a tájra,És megfagy az, zúzmarára. (A) fákat díszesen borítja,Ékkőként el is takarja.Szemet gyönyörködtet vele,Reszketést a tél hidege. Mily kétszínű az öreg Nap,Nyarat, s telet kiszolgál az.Amikor legjobban kéne,Világít csak kényszeredve. A hófelhők … Olvass tovább

KÖSZÖNET NEKED A képzelet csapong, a múltban jár,S a gondolat megáll, szívem zilál.Véres, ködös hajnal vörösen ég,Homály lebeg búsan, s vibrál a kép. A távolban ott állsz-, s mintha várnál,Integetsz talán, csendben és némán.Nézem kutatón ölelő karod,Lépted indul felém, s hajad lobog. Fújja a szél ruhád, mi rád tapad,Ahogy közeledsz, remeg az árnyad.Törékeny alakod meghajlott … Olvass tovább

NE ÁLLJ BOSSZÚT Ne állj bosszút-, az nem te vagy,Aki bántott, bánkódhat majd.Egyszer eljön, azaz idő,Mikor ellenséged „felnő”. Ráébred galádságára,Túl sok lesz annak az ára.Nézheted az ellenfeled,Amint szenved, gyötrelmekben. Hazafiság nem él benne,Harácsolás vezérelte.Vagy netán a karrierje,Hajtotta a gyűlöletre. Állj meg akkor-, ne ítélkezz,És ne sajnáld-, nem érdemes.Szánalom már körülvette,Azzal rohan a vesztébe. Visszaút nehéz … Olvass tovább

EMLÉKSZEM Emlékszem gyermekkoromra,Világháborús napokra.Harcok dúltak, bombák hulltak,Sztálinorgonák vinnyogtak. Utcánkba németek jöttek,Autójuk, mint berregett.Megpihentek, leparkoltak,Hosszú utat már bejártak. A házunkba becsengettek,Vödreikbe vizet kértek.Tisztálkodtak, mosakodtak,Útporától szabadultak. Tatám nyelvüket beszélte,Szegényeket üdvözölte.Két katona bejött hozzánk,Velünk ették a vacsorát. Mamám asztalt terítette,Az étkeket oda tette.Kolbász, szalonnát, kenyeret,Vöröshagymát, egy kis tejet. A kolbászt nem merték enni,Előbb nekem kellett szelni.Neki láttam, mint … Olvass tovább

RÉGMÚLT IDŐ Véget ért egy szép fejezet,Lezárult egy csodás álom.Nem kerestem többé soha,Tudtam, úgyse nem találom. Vannak percek, s vannak órák,Amelyek örökké járnak.Ha az óra egyszer megáll,Vége lesz a legszebb nyárnak. Az ábrándok elkísérnek,Az utamon véges-végig.Felidéznek emlékeket,Madarak is azt csicsergik. A múlt kísért, visszatérve,Az emlékem szépségére.Fel-fellobban, majd tovább áll,Eltűnik az álom képe. Hó lepi be … Olvass tovább

LEGFŐBB ÉRTÉK Legfőbb érték talán a hit,Sosem vesd el, tartsd meg mindig.Ha benned él, s ott lakozik,Bajban, gondban sokat segít. Hit nélkül üres az élet,Célod, terved könnyen elvesz.Lehetsz fiatal és öreg,Hiányában űr van benned. Becsülethez is tartozik,Emberségre nevel, tanít.Tisztességnek alapköve,Az erkölcsnek a pillére. Hit nélkül nem lehet élni,Csak hitetlenül tengődni.Azt, hogy az majd hová vezet,Késő … Olvass tovább

KÖSZÖNET! Kedvesek vagytok mind nekem,Kívánságot nem feledem.Egészséget, boldogságot,Nektek is most azt kívánok. Köszöntéstek-, igaz szava,Legyen az Isten áldása.Osztozzunk meg azon szépen,A lelkünkben béke legyen. Figyelmesség, milyen csodás,Abban soha nincs ámítás.Őszinte szó, rövid mondat,Szívből jövő szép gondolat. Az érzések fokozódnak,Szeretetet raktároznak.Benne éltek, benne vagytok,Mennyei jóságot hoztok. Nem tudom, hogy érdemlem-e,Álmomban is mily szép lenne.Ott is velem … Olvass tovább

GYŰLÖLETBEN ÉLNI Egy párt rendszer volt egykor rég,Megsínylette a magyar nép.Osztályidegenek sokan,Éltek akkor elnyomásban. Elhurcoltak, internáltak,Kulákságot kiáltottak.Börtönökben megkínoztak,Ott szenvedtek, raboskodtak. Bűnük volt a gazdagságuk,Örökségük és a jussuk.Kereskedők, iparosok,Vezető hivatalnokok. Azokat mind tönkretették,Leváltással megbüntették.Államosítások jöttek,A családok retteghettek. Akik ez ellen lázadtak,Kegyetlenül perbe fogtak.Terrorházba toloncolták,Nem kímélték, megkínozták. Válogatott kínzásokat,Szadisták mit kitaláltak,Élvezettel alkalmaztak,Sokak abban belehaltak. A cenzúrák is … Olvass tovább

EGYSZER BÚCSÚZNI KELL Egyszer búcsúzni kell-, muszáj,Időnk eltelik és lejár.Előtte még átgondoljuk,Hogy a sorstól mit is kaptunk. Megszülettünk, majd felsírtunk,Ez volt a legelső hangunk.Gyermekkorunk is lepereg,Ahogy telnek, s múlnak évek. Bölcsődébe, óvodába,Vittek, jártunk, szépen sorba’.Egyszerre felcseperedtünk,Megnyílt az élet előttünk. Iskolába bekerültünk,A betűkkel ismerkedtünk.(A) számok sokszor megtréfáltak,S próbára tették agyunkat. Négy év eltelt rohamosan,Felsőbe kerültünk ottan.Tanultunk … Olvass tovább