a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
A magyar nóta hagyományainak ápolása mellett Bozsogi Attila saját nótákat és más zenei műfajokban is írt dalszövegeket. Ezeket vesszük sorban itt.
ANGYALOM, GALAMBOM Angyalom, galambom,Édes szentem úgy várom, (hogy)Páros csókot adjál nékem.Hogyha jön a tavasz,Ha a virág kifakad,A vérem felforr, úgy érzem. Ilyenkor a szerelem, ha utolér,Csókra vágyom, és a szám sok csókot kér.Angyalom, galambom,Gyöngyvirágom, úgy várom, /hogy/Páros csókot adjál nékem. Tubicám, violám,Szívből jövő szép rózsám,Májusban a csók nem drága.Szerelem, szerelem,Ez kellene most nekem,Mert a csóknak … Olvass tovább
AMIKOR A LELKÜNK ZOKOG Sok-sok embert megtréfált már,Ez a cudar és hóbortos élet.Csalódottan búcsúzkodva,A szerelem sokszor így ér véget. Akkor érezzük mit vesztünk,Hogy ki volt az, aki elment tőlünk.Amikor a lelkünk zokog,S bánatunkban könnyes lesz a szemünk. Siratjuk, kit úgy szerettünk,Elfeledni azt sohasem tudjuk.Becsapni a hű szívünket,Próbáljuk, de sehogyan sem bírjuk. Hazudik a muzsika is,És … Olvass tovább
ELVETTEM EGY CSÚNYA LÁNYT Elvettem egy csúnyalánytA falunkba’.A vagyonát elvittemA házunkba. Nem lesz gondom nekemMost már sohasem.Mert nem a lányt,Hanem a pénzt szeretem. De jó, hogy az éjszakaMindig sötét.Nem láthatom így a csúnyaMenyecskét. A sötétben minden tehénEgyforma.Ez vigasztal engem mindenÉjszaka. A csúnyalány nem kell sohaSenkinek.Tudom, hogy a falu ezértKinevet. Nevessenek, mert azt senkiNem tudja.Hogy a … Olvass tovább
ÓH, GONDOLJ RÁM Óh, gondolj rám,Gondolj rám néha,Hogyha majd arra jársz.Óh, gondolj rám,Jusson eszedbe,Majd a régi nyár! Oh, hol van már,Hol van az ifjúságunkDala már?Nem vár, nincs több nyár,De gondolj rám néha,Mikor arra jársz. Elmúlt, elmúlt rég,Hol van az idő,Mikor szerettél még?Emlék, emlék már,Nem jön vissza,A csókos ifjú nyár. Vége, vége már,LeáldozottA boldog ifjú nyár.Nem … Olvass tovább
A BOLDOGSÁG ELHAGYOTT MÁR A boldogság elhagyott márEngem nagyon régen.Amióta tudom azt, hogyCsal a feleségem. Olyan lett, mint egy jó kertész,Úgy éli napjait.Melegágyból-melegágybaBújik, s rám nem számít. A szarvakat úgy osztja Ő,Két kézzel énnekem.Nem tudom, hogy miért vert megEngem így az Isten? Visszaadom én is neki,Amit Tőle kaptam.Felszarvazom, viselje azt,Amit ráruháztam. Azt hittem, hogy a … Olvass tovább
HA A LOTTÓN ÖTÖSÖM LESZ Ha a lottón ötösöm leszElviszlek a dorozsmai vásárba.Vásárfiát veszek neked,Csókot adok utána én a szádra.Felülünk a forgóskomédiára,Lenézünk a magasból a vásárra.Fújja a szél a szoknyádat,Bosszantja ez az anyádat,Haragosan utánunk ezt kiáltja.Rajtunk nevet most mindenki,Csúffá teszed a jó édesanyádat. /Ha/ megnyerem a főnyereményt,Megkérem a kezedet az anyádtól.Anyósom lesz akkor anyád,Ajándék leszel … Olvass tovább
MIKOR RÁD GONDOLOK Mikor Rád gondolok annyi év után,Elmerengek magamban sután, bután.Nem értem szívem hevesen mért dobog,Talán érzi, hogy újra boldog vagyok? Boldogság? – azt eltemettem már régen!Most a Nap, nekem ragyog fenn az égen?Nekem ragyog, és azt megvilágítja,Mi árnyékban volt eddig eltakarva. Távol voltál tőlem, és mégis velem,Az idő eltelt, de nem a szerelem.Ami … Olvass tovább
AZ ASSZONY HA HARAGOS Az asszony, ha haragos,Az asszony, ha haragos,A két szeme a szikrákat,Csak úgy szórja. Az asszony, ha aranyos,Az asszony, ha aranyos,A kis száját soha-soha,Ki nem nyitja. De ha egyszerElkezdi a mondókáját,Be nem fogja olyankorA csúnya száját Az asszony, ha haragos,Az asszony, ha haragos,Fogd a kalapod és menj elA kocsmába. Az asszony, ha … Olvass tovább
VOLTAM ÉN IS VALAHA Voltam én is valaha,Szépasszonynak babája egy éjszaka.De azután elhagyott, énrám többéNem kacsintott már soha. Egy éjszaka futókaland, szerelem,Nem felejtem el soha,Azt az asszonytA csókjáért szerettem! Hogyha alszom az óta,Mindig róla álmodom én éjszaka.Visszavárom hiába,Nem jön vissza, azaz asszony már soha. Ám egy napon megjelent és átölelt,Azt súgta a fülembe,Hogy ő engemSoha … Olvass tovább
A KERTEMBEN RÓZSABOKOR A kertemben rózsabokor,Rajta sok szép rózsa.Kínálta a virágait,Felém hajladozva. Egy nagy csokrot szedtem róla,Elküldtem Tenéked.Szívemben a legszebb érzést,Így üzentem én meg. De a rózsa elhervadt rég,Lehullt már a szirma.Üzenetem elfeledted,Nem hatott meg soha. Kivágom én a rózsafát,Ne csapjon be engem.Ne kínálja virágait,Ha nem kell szerelmem. Makó, 2002. 11. 05.