HÁZIBARÁT

HÁZIBARÁT Jön, ha hívod, vagy netán nem,Váratlanul meg is jelen.Kedves hangon becézgetve,Szép szavakat súg füledbe. Ellágyulsz a bók özöntől,Csengő hangú üzenettől.Ha bajban vagy felkeresed,Házibarát kedvesedet. Telefon cseng, szól a hangja,Elvarázsol muzsikája.Titkon meg jön, szobád rejti,Beoson nem sejti senki. Bell találmányát használja,Éjjel-nappal vágyakozva.Titok marad a kiléte,Ahogy jön, úgy megy el csendbe’. A család az nem is … Olvass tovább

ALUDJ DRÁGA

ALUDJ DRÁGA Aludj drága, álmodj szépet,Felejtsd el a rossz emléket.Járj utadon, messze földön,Utazz virágzó mezőkön. Barangolj fenn a hegyekben,Őserdei rengetegben.Csillagos ég ragyogjon rád,Boldog legyen minden órád. Tenger hullámait győzd le,Vihar szárnyát gúzsba kötve.Csergedező vízfolyásban,Lubickolj a csillogásban. Pálmaliget alatt hűsölj,Ittasulj meg az örömtől.A napsugár nevessen rád,Csodálja meg a szép orcád. Szellők szárnyán suhanj tova,Álmoknak az országába’.Ringasson … Olvass tovább

HETVENNYOLC ÉV

HETVENNYOLC ÉV Hetvennyolc év, van mögöttem,Tovasuhant észrevétlen.Emlékeket hagyott hátra,Az éveim múlására. Nem sajnálom azt az időt,Mit megéltem, reménykeltőt.Jövőm nekem már a múltam,Arra araszol az utam. Múlt idő leszek majd egyszer,Elfeledett öregember.Szép is, jó is, volt énnekem,Összekeveredtek csendben. Haragosom nincs, és nem volt,Senki vádat rám sem korholt.Éltem csendben, szép szerényen,Vágyálom lett emlékképem. Öröm, móka, vicc és … Olvass tovább

BÖLCSELKEDÉS

BÖLCSELKEDÉS Néha a lélek megsérül,Dobog a szív kegyetlenül.Vagy csak játszik csalfa módon,Tréfát űz a valóságon.Az érzelem átalakul,Erőt veszt akaratlanul.Rossz vágányon eltévelygünk,Vagy befelé is könnyezünk.Ilyenkor tán nem is tudjuk,Hová visz a vándorlásunk.Mily kikötőbe érkezünk,Maradunk, vagy tovább megyünk.Azaz örökös háromszög,Elvakít, varázsa eltölt.A csírája az ott marad,Ujjá éled sosem szunnyad.A boldogság is osztódik,Sokszor kátyúba sínylődik.Olyan lesz, mint a … Olvass tovább

IGAZSÁG ÉS HAZUGSÁG

IGAZSÁG ÉS HAZUGSÁG Az igazság, tán néha fáj.Ha kiderül, meg is aláz.Őszinteség másik neve,Álnok ember rettegése. Hazug szó az ellentéte,Becsapás a jellemzője.Szabadulni nehéz tőle,Sok annak a követője. Füllentés az, gyermekkorban,Ártatlanság irgalmában.Kimondani nagyon nehéz,Majd kinövik, és már is kész. Politikusnak fegyvere,Kampányoknak ígérete.Rágalmazás más válfaja,Egymásnak bemocskolója. Az igazságnak nevében,Őszinteség keretében,Mindent egy lapra feltesznek,Hazugva félrevezetnek. Az igazság, nem … Olvass tovább

ÖREGEMBER

ÖREGEMBER Öregember áll előttem,Előszobám nagytükrében.Elképedve úgy figyelem,Hű-, de megváltozott minden! Elhinni se nem akarom,Amit mutat hasonmásom?Ruhát fogok, törülgetem,Türelmesen fényesítem. Ahogyan így serénykedem,Egyre élesebb lesz képem.Grimaszt vágok, próbálgatom,Sikerül-e megváltoznom. Bármit teszek, csak utánoz,Ezen aztán gondolkodom.Hátralépek, hátrál ő is,Továbbra is incselkedik. Elindulok, mire ő is,Gonoszkodva bosszantva így.Visszalépek, fenyegetem,Szintén azt teszi most velem. Egyre jobban ráébredek,Cserbenhagytak már az … Olvass tovább

ÉJSZAKA VAN

ÉJSZAKA VAN Éjszaka van, de nem alszom,Nyitott szemmel álmodozom.Messze járok gondolatban,Csend vesz körül-, s tovasuhan. Az éjji csend bűvölete,Nyugalmamnak igézője.Rám telepszik, sosem hagy el,Velem marad emlékével. Sok-sok évet hátrahagytam,Sötétben, és világosban.Jártam a magamnak útját,Vándoroltam egyre tovább. Az öreg Hold, kísérőm volt,Míg a lelkem elkóborolt,Felhők mögé bújt ilyenkor,Hogy ne lássa pajzánságom. Szemrehányó nem volt velem,Pedig látta … Olvass tovább

A LEGELSŐ TALÁLKOZÁS

A LEGELSŐ TALÁLKOZÁS A legelső találkozás,Sokszor mindent összekuszál.Ismerkedés, útkeresés,Az új úton eltévedés. Gondolatok ott megállnak,Helyben járva hezitálnak.Régit az újjal keverve,Az újnak az előnyére. Titkon érzik, mi hibázik,Hogy a vágyuk más felé nyit.Tudják vissza kéne lépni,Nincs erejük azt megtenni. Ígéretes szép szavaknak,Ellenállni azt nem tudnak.Régi megszokásnak ténye,Halványabb lesz-, annak fénye. Pár szál virág bíztatása,A hölgyeknek hódítója.Megdobban … Olvass tovább

KIALSZIK A RIVALDAFÉNY

KIALSZIK A RIVALDAFÉNY Kialszik a rivaldafény,Vége van már a műsornak.A bohóc is pihenni tér,Vidámsággal nem kacagtat. Jókedve sokszor csak felszín,Bús lelkében gondok vannak.A közönség azt nem látja,Mert bánatát nem mutatja. Festet arca, eltakarja,Ami szívében lakozik.Cirkuszának a porondján,Esik, bukik, csetlik, botlik. A gyerekeknek kedvence,Mindig ujjongva ünneplik.Vörös orrát, nagy cipőjét,Tarka ruháját nevetik. Harsány hangja, kacagása,Betölti az egész … Olvass tovább

VÖRÖSKE KALANDJAI/MESEKÖLTEMÉNY/

VÖRÖSKE KALANDJAI/MESEKÖLTEMÉNY/ A tikkasztó nagy hőségben,A levegő mög sé rözzent.A tücskök sé hegedültek.Rejtekükön henyélgettek. Madarak a csordakútnál,Csiviteltek iszogatván.Majd hirtelen tovaszálltak,Közelödött a nagycsorda. Vályúhoz, hogy odaértek,Nekiestek a friss víznek.Mohón ittak, vagy vedeltek,Szomjúságtól rég szenvedtek. Majd kiitták mind a vizet,Közérzetük úgy már jobb lett.Lomha léptekkel indultak,A nap elől vándoroltak. Öreg gulyás is szenvedött,A perzselő nap égetött.Kifordította subáját,Szömére … Olvass tovább