a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
HA Ha Rád gondolok, úgy érzem,Hogy rég enyém vagy már,Ha találkozunk két szép szemed,Ragyogása vár. Ha Terólad álmodom,Felébredni nagyon kár,Ha ébren vagyok, a két lábam,Csak utánad, jár! Ha gondolkodom, tudom azt,Hogy a valóság más,Ha megkérdezem szándékodat,Nő a távolság. Ha gondolataid kutatom,Útvesztő nekem,Ha szíved mélyén keresem,Hogy van-e érzelem? Ha merengek a szerelemről,Hová vezet az,Ha boldogságot keresek … Olvass tovább
GYÖTÖRNI FOG EGYSZER Gyötörni fog egyszer,Téged még a szíved.Amiért elhagytad,Ki nagyon szeretett. Fogsz még néha sírni,Mikor senki sem lát.Nem tudod feledni,Aki jó volt Hozzád. Eszedbe jut minden,Ami szép és jó volt.Hiányozni fog majd,/Ki/ leste gondolatod. Napok el nem múlnak,Hogy ne emlékezz rám.Boldogan mondod még,Nekem Isten hozzád. Nem tudhatod azt, hogyMit hoz majd a jövő.Új évezred … Olvass tovább
ÍRTAM ÉN MÁR SOK SZÉP NÓTÁT Írtam én már sok szép nótát,Pontosabban százat.Beleírtam mind a százba,Az én bánatomat. Örömöm is volt énnekem,De az, gyorsan elszállt.Boldogság az életemben,Énreám sok nem várt. De mióta Rád találtam,Minden megváltozott.Bánatomat elfeledtem,Csak örülni tudok. Boldog vagyok Teveled én,És az is maradok.Nem hagylak el soha Téged,Ha Te is akarod! Makó, 1999. 12. … Olvass tovább
AZ LESZ AZ ÉN VESZTEM Az lesz az én vesztem,Hogy nagyon szeretlekTudom egy szép napon,Feledve, elleszek. Mindig elénk tárul,A boldogság tükre,Mikor hajdan szívünk,Gyulladt szerelemre. Nem hal soha az meg,Kire emlékeznek,Vágyunk beteljesül,Ha minket szeretnek. Boldog lesz életünk,És az újesztendő,Rajtunk múlik mindig,Mit hoz a jövendő. Makó, 1999. 12. 29.
MIKOR ELBÚCSÚZTUNK Mikor elbúcsúztunk,Zokogott a lelkem.Ezer sebtől vérzett,Sajgó beteg szívem. Éreztem én akkor,Mily sokat veszítek.Most már tudom azt, hogyBecsapott az élet. A kettőnk szerelmét,Könnyen tönkre tetted.Másnak adtad TeA nekem ígért szíved. Azóta ha látlak,Újra éled bennem.Életemben soha,Mást így nem szerettem! Makó, 1999. 12. 19.
EZ AZ ÉLET TÚLSÁGOSAN KEGYETLEN Ez az élet túlságosan,Kegyetlen mivelünk.Van mikor befelé sírunk,S kifelé nevetünk. Lehet, hogy egy mosoly néha,Sok bút, könnyet takar.Sokszor későn ébredünk rá,Hogy szívünk mit akar. De ha vársz egy nyári estén,Eljövök majd Hozzád,Elmondjuk halk suttogással,Hol vétettünk hibát. Mi volt az, mit elrontottunk,Amiért elváltunk,Talán örülünk, hogy újraEgymásra találtunk. Édenkert lesz környezetünk,S nem … Olvass tovább
TUDTAM EGYSZER, RÁD TALÁLOK Tudtam egyszer, Rád találokS szívemben egy boldog érzés ébred.Nekünk találkozni kellett,Mert én régen kerestelek Téged. Úgy érzem, hogy Temelletted,Hétköznap már nem lesz soha többé.Felhőtlen lesz az életünk,Csak ünnep jön majd mindörökké. De ha mégis beborulna,Felhő jönne a csillagos égre,Hogyha elhagynál Te engem,Nem jönne több álom a szememre. Ébren álmodoznék Rólad,Lumpcsavargó válna … Olvass tovább
SZÍVEMBEN EGY ÉRZÉST Szívemben egy érzést,Miért kell temetni?Kit imádtam nagyon,Miért kell feledni? Hová lesz az álom,Mikor felébredek?Miért fáj a szívem,Ha már nem szeretnek? Miért azt szeretik,Aki nem érdemli?Boldogságról nekem,Mért kell lemondani? Álom a szememre,Miért nem jön most már?Lelkem mért tört össze,Mért nem vársz Te énrám? Ábrándozni RóladPedig, hogy szerettem.Életem értelmét,Csak Te adtad nekem. Mindörökre vége,Nem … Olvass tovább
SZÍVEMBEN EGY ÉRZÉST Szívemben egy érzést,Miért kell temetni?Kit imádtam nagyon,Miért kell feledni? Hová lesz az álom,Mikor felébredek?Miért fáj a szívem,Ha már nem szeretnek? Miért azt szeretik,Aki nem érdemli?Boldogságról nekem,Mért kell lemondani? Álom a szememre,Miért nem jön most már?Lelkem mért tört össze,Mért nem vársz Te énrám? Ábrándozni RóladPedig, hogy szerettem.Életem értelmét,Csak Te adtad nekem. Mindörökre vége,Nem … Olvass tovább
HOLDVILÁGOS ÉJSZAKÁKON Holdvilágos éjszakákonNem jön álom a szememre,Egy szépasszony a szívemet,Darabokra összetörte. Csalogatott hitegetett,Hazug szóval hívott engem,Mikor mindenem megkapott,Meggyötörte az én lelkem. Mégis szerettem én nagyon,Azt a drága hazug asszonyt.Visszavárom éjjel-nappal,Nélküle én nem nyughatom. Ráemlékezem az óta,Pedig elment mindörökre,Az a csalfa hűtlen asszony,/A/ boldogságom is elvitte. Makó, 1999. 12. 06.