Makó

A SZÉL Szél cifrázza víg nótáját,Fütyörészi mondókáját.Fújja, fújja, egyre fújja,Mintha soha ki nem fogyna. Nem törődik senkivel sem,Dallamával rosszat üzen.Megtépázza a tetőket,Fákat tör ki-, öregeket. „Bolond lyukból, bolond szél fúj”,Így tudjuk a közmondásbul.Nemcsak tudjuk, hanem látjuk,Tombolását tapasztaljuk. Szembemenni vele nehéz,Jól jönne már egy kis hátszél.De sajna’ nem ránk van bízva,Szenvedünk hát csak loholva. A vándornak … Olvass tovább

A MEGSZOKÁS A megszokás-, megalkuvás,Folyamat az, és semmi más.Történések változása,Vagy az időnek múlása. Ami szép volt egykor régen,Természetes jelenségben.Átalakul, vagy meg másul,Adalék lesz juttatásul. Az álmok is megváltoznak,Becsapva kalauzolnak.Felidézik régidőket,Újalakot úgy öltenek. Szerelemből szeretet lesz,Becézés már nem lesz ihlet.Megszokásba csap át minden,Később földi életünkben. A csábítók megjelennek,Lelki traumát idéznek.Ki ellenáll, ki él vele,Változásnak ez eleme. … Olvass tovább

ITT A TAVASZ Itt a tavasz, közeleg már,Nyomdokában a forró nyár.Ha az égre feltekintek,Szempilláim megremegnek. Napsugarak visszaintnek,Szemeimbe belenéznek.Hunyorogva örvendezek,Boldogság ez a lelkemnek. A zord hideg kezd eltűnni,Alázatosabbnak lenni.Kitombolta talán magát,Szégyenkezve ballag tovább. A hóvirág bólogat már,Kelyhe üde, friss csalogány.Határeset minden évben,Évszakváltásnak tüzében. Madarak is előjönnek,Lázas hévvel énekelnek.Torkuk szorul, rozsdás az még,Köszörülik-, széppé tennék. A kis … Olvass tovább

SOKAN VANNAK… Sokan vannak a szegények,De a lelkük gazdag lehet.Nem cserélnének másokkal,Kik kérkednek vagyonukkal. A szegénység az állapot,Családi és sosem lopott.Gazdagság az, kérdőjeles,A jómód az lehet orzott. Évszázadok nemessége,Birtokait fejlesztette,Apáról-fiúra szállva,Gyarapodott egyre-másra. Vagyonuk így sokasodott,Nem úgy mit a jövő hozott,Újgazdagok élre törtek,Harácsolók-, nem nemesek. A nemesség segítő volt,Persze ő is kizsákmányolt.Ám a hasznuk érdekében,Felkaroltak cselédeket. … Olvass tovább

CSODÁS HÖLGYEK Csodás hölgyek gyűrűjében,Örvendetes szépségükben,Merengek közelségükben,Látványuktól felhevülten. Szőkék, barnák és feketék,Külön-külön mindegyik szép.Együtt egy nagy társaságban,Kacagással, vidámságban. Mint a rétnek virágai,Természetnek varázslói,Képzelet csalogányai,Ámulatnak eszményei. Kifogástalan szépségek,Örömteljes reménységek,Vágyak, vágyának rabjai,Lesznek nekik tekintőik. A napsugár is felragyog,Parádésan bandukol ott.Beragyogja a testüket,Szoborszerű példaképet. Mennie kell hosszú útra,Fájó szívvel messze, tova.Visszatekint meg-megállva,Lélegzetét visszafojtva. A hófehér bőrű delnők,Mámorítón elbűvölők,Földön … Olvass tovább

ÉRDEKES VERS Nincsen címe-, nehéz adni,Amit éltem, mind leírni.Álmaimat elárulni,Vágyaimat eltemetni. A szépséget dicsérgetni,A rosszakat elfeledni.Sikereimet méltatni,Szerelmeim megnevezni. A tegnapból jövőt látni,A holnapról ábrándozni.Barátságról beszélgetni,Halottakra emlékezni. Fiaimnak hálát adni,Unokáimat imádni.Keresztútnál ott megállni,Helyes irányba indulni. Emléktárra visszanézni,Ötleteim megosztani.Hangjegyekből komponálni,Verseimet elemezni. Könyveimet kritizálni,Bírálatot megcáfolni.Boldogságot óhajtani,Szeretetet megbecsülni. Harmonikámon játszani,Összhangzattant jól használni.Valakinek zongorázni,Aki szeretné hallani. Csillagos égre tekintni,Holdvilággal kacérkodni.A … Olvass tovább

RÉMÁLOM Rémálmaimtól szenvedtem,Meggyötörve hemperegtem.Forgolódtam az ágyamban,Nem találtam a nyugalmam. Öregdáma keresett fel,Bájaival rémiszgetett.Menekültem megriadva,Mindenporcikám borzadva. Könyörgőre fogtam volna,Hogyha hangom megszólalna.Ám csak egyre közeledett,Oda mellém telepedett. Kutatószememmel néztem,Azon nyomban megijedtem.Szörnyeteg, vagy emberforma,Vizsgálgattam bizakodva. Hogyha ember tán hallgat rám,De, ha szörny a frászt várhatnám.Mit tehetnék, gondolkoztam,Megszólalni még nem tudtam. Fiatalságból kivénhedt,Ily vén némber így lehetett.Fénykorában szép lehetett,Az … Olvass tovább

KISÜT A NAP Kisüt a Nap, felkel végre,Csillámló fényt reánk hintve.Fényességgel, csillogással,Odaadó akarással. Eltűnik a zord, hideg tél,Lelassul a vágtató szél.Reményeink visszatérnek,Örömeink felcsendülnek. Csepegnek már a jégcsapok,Mit a természet alkotott.Olvad a mestermunkája,Vízzé válik, gyorsan fogyva. Felenged a talaj fagya,Sártengerré alakulva.A föld issza-, hónak levét,Fuldokolva kínlódik még. A Nap pásztázó sugarát,Fáradhatatlanul ontá.Melegségét nem sajnálja,Vizek tükrét nyalogatja. … Olvass tovább

ÍRÁS-OLVASÁS Ideogram rajzolata,Írásunknak az alapja.Mindent kifejezünk azzal,Úgymint a Braille írásával. Gondolatok és érzelmek,Együtt vannak, s együtt élnek,Szárnyalnak az eszmék, hitek,Magasröptű fejezetek. Betűk, szavak és mondatok,Jelzik a mondanivalót.Bennük rejlik az igazság,Vagy sokszor álnok, hazug szók. Mit írnak a költők, írók,Érzőlelkű műalkotók.Mások a politikusok,Hatás-vadász összefogók. A világnak szebbik arcát,Poétáink megmutatják.Történést és zsarnokságot,Tudatja azt a galádság. Röplapok és … Olvass tovább