A LEGSZEBB NÓTÁKAT

A LEGSZEBB NÓTÁKAT A legszebb nótákat,Fellapoztam sorban,Egy szőke asszonynak,Mindet eldaloltam. Eldaloltam csendben,Két szemébe néztem,Azt kutattam benne,Hogy miért szeretem. Azt kutattam benne,Hogy miért szeretem,Nem gondoltam akkor,Hogy Ő becsap engem. Égszínkék szeméből,Nem vettem én észre,Hogy egy csalfa asszonyt,Imádtam becézve. Csalfa volt az asszony,Ő csak játszott vélem,Pedig míg daloltam,Pezsegett a vérem. Most már kérhet engem,Hogy daloljak néki,Ne várjon … Olvass tovább

VAN-E MEGOLDÁS

VAN-E MEGOLDÁS „A napokban egy kiállításonEgy gyönyörű bikát láttam,Aki szarvait büszkén hordta,És erről jutott eszembe a következő strófa:” Szerencsés állat a bika,Mert a szarva a sajátja.Büszke arra, hogy a szarva,Nem a párja ajándéka! Ily egyszerű a marháknál,Nincs soha baj a szarvaknál.Bika és a tehén egy pár,Mind a kettő szarvakkal jár. A megcsalásért szarv nem jár,Mert … Olvass tovább

CSALFA VOLT A MOSOLYOD

CSALFA VOLT A MOSOLYOD Csalfa volt a mosolyod,És álnok volt a hited,Hazug szóval biztatgattál,Becsaptál, hogy szeretsz.Elhagytál, és hűtlen lettél,Más karjában elfeledtél,Futó kaland voltam Néked,Megaláztad a szívemet.Pedig tudtad, hogy szeretlek,Mégis kinevettél! Elmúlt már a zord hideg tél,Megenyhült a bánat,Elfeledtem hazugságod,Téged mindig várlak.Elhagytál, és hűtlen voltál,Más karjában kikacagtál.Amikor Te mást szerettél,Más karjában elfeledtél,Én akkor is azt reméltem,/Hogy/ … Olvass tovább

VÁROM A PERCET

VÁROM A PERCET Várom a percet, az órát, a napot,A pillanatot mely hozzám visszahoz.Ezernyi kérdés és megannyi rejtély,Mi volt az ok, amiért mást kerestél. Meguntál, vagy soha nem is szerettél,Szerelmet hazudtál? – ilyet Te nem tennél!Boldog voltál velem, és mégis elhagytál,Nagyon fáj a tudat, hogy Te nem vagy már! Sokat gondolok Rád és írok Neked,Pedig … Olvass tovább

BÚCSÚ DAL

BÚCSÚ DAL Tovatűnt a napfény,Jön az est az éj vár,Nincs tovább, már vége vanAz idő nem vár! Így rohan az élet,Elszállnak az évek,Egy reggel arra ébredsz,Hogy búcsúzni kell. Az idő, ha lejárMenni kell,Nincs visszaút,Soha senkinek Elrohan az élet,Nincs tovább.Az óra csak jár,Énrám nem vár. Elmegyek, elmegyek,Szerettem, szerettek,Hosszúútra elmegyek,Hát Isten veletek! Makó, 1998. 11. 02.

AZ IDŐ KEREKE

AZ IDŐ KEREKE Az idő kerekeNagyon gyorsan forog,Elszálltak az évek,S nem voltunk boldogok. Elfogytak a nóták,Hajad hófehér lett,Múló szépségedért,Eljött az enyészet. Kegyetlen az élet,Elmúlás és a vég,Ütött az óra,És elszólított az ég. Elszólított az ég,S elmentél örökre,Itt hagytad a szívem,S lelkem összetörve. Egykor felkereslek,Odafen az égben,Egymásra találunk,Az örök időben. A Földön nem,De az égben boldogság … Olvass tovább

MEGÁLLOK A TEMETŐBEN(Fátyol Misi emlékére)

MEGÁLLOK A TEMETŐBEN(Fátyol Misi emlékére) Megállok a temetőben,Fátyol Misi sírhantjánál,Elmerengek némán csendben,Felidézem a régi nótáját. Hegedűjével könnyeket,És mosolyt varázsolt az arcokra,Mikor a hegedű húrján,Felcsendült a sokat hallott nóta. Elnémult a hegedűje,Nem szól többé már a régi nóta,Lent pihen az öreg prímás,Nótájával lett a sír lakója. De a lelke fent muzsikál,Valahol a magasságos égbe’,Ráemlékeztet az óta,Emléktáblára … Olvass tovább

HULLÓ CSILLAG

HULLÓ CSILLAG Elhagytál, így szertefoszlottMinden álmom,Hullócsillaggá vált az énBoldogságom. Azóta én magam járok,Elkerül a boldogság,Hullócsillag elvitted az életemnek,Tovatűnő sugarát. Álmaimban néha titkonHozzád járok,Keresem az elveszítettBoldogságot. Egykor oly sok tervet szőttünk,S választottunk csillagot,Te voltál a fénylő csillag, mely az égenAzóta is ott ragyog! Makó, 1998. 09. 27.

SOKAT ÍGÉRT AZ ÉLET NEKEM

SOKAT ÍGÉRT AZ ÉLET NEKEM Sokat ígért az élet nekem, De túl keveset adott, Kegyetlenül közbe szólt, Mikor látta, hogy boldog vagyok. A kezdet az mindig sikerült, De a folytatás az elmaradt, Mindenki elhagyott, és énnekem Már csak a remény maradt. Harcba szálltam én a sorssal, Reméltem győzni fogok, Vesztes nem lehet soha, Akiben egy … Olvass tovább

ÁLMOMBAN TE MEGJELENTÉL

ÁLMOMBAN TE MEGJELENTÉL Álmomban Te megjelentél,Eljöttél énhozzám,Édes álomba ringattál,Átöleltél némán, Felkínáltad a szívedet,Szívemért cserébe,Megfogadtad, velem maradsz,Ezután örökre. De az álom gyorsan elszállt,Ottmaradtam árván,Becsapott az édes álom,És megkínzott durván. Nem felejtem el azóta,Hogy az álom csalfa,Ébren álmodom most Rólad,Téged várlak vissza! Makó, 1998. 09. 03.