Hónap: 2016 június

A LÉLEK! (A) hatalmasok uralkodnak,Vagyonukkal megaláznak.Gondolj arra, vajon kik ők?Elnyomásaik fertőzők. (A) néptől kaptak mindenüket,Elvehetik értékedet.Nyomorba dönthetnek téged,Családod, és feleséged. De hatalmuk azért véges,Nem vehetik el lelkedet.Lélekben, ha gazdagabb vagy,Nyomorodban úgy arathatsz. Ellened akkor tehetnek,Mikor bűnbe esik neved.De, ha makulátlanul élsz,Nincs ellened semmilyen érv. Mégis gyakran kikezdenek,Pedig lehet, – nem ismernek.Gyűlölettel le is néznek,Alantas a … Olvass tovább

ESTELEDIK! Esteledik, lemegy a Nap,Megpihen, hisz ő is fáradt.Vörös korongjának fénye,Visszatekint elmerengve. Megfürdik még a patakba,Sugarát tisztára mossa.Majd elnyeli a horizont,S kialszik a tüze is ott. Nem hallja már a tücsköket,Éji zenét, üzenetet.Álmában új terveket sző,Vajon mit hoz a jövendő? A tájra szürkület borul,Sötétedik már konokul.Brekegni kezd a békahad,Szúnyogokra várakoznak. A sünök is előbújnak,Élelem után … Olvass tovább

AHOL ÉLEK! Megszülettem, s megérkeztem,Mikor a világra jöttem.Öröm voltam gonddal, bajjal,Tehetséggel, adottsággal. Sok minden volt rejtve bennem,Nem tudhattam, s nem értettem.Fantáziám, mind elzárva,Ott lapult a koponyámba’. Életem több részre oszlott,S közben sok tervem elfoszlott.Ötletekben gazdag voltam,Mégis sokszor, – csak csalódtam. Képzeletem csapongása,El is terelt rossz irányba.Megtudtam azt iskolába,Pofonokkal jutalmazva. Haraggal nem emlékezem,Azt a rosszat elfeledtem.Szép … Olvass tovább

KÉPEK! A képeim között élek,Ők jelentnek emlékeket.Visszavezetnek a múltba,Ifjú évek mámorába. Az őseim velem vannak,Pedig már régen elhagytak.Egy napon azt vettem észre,Magam vagyok elfeledve. Köröttem ott fenn a falon,Mint megannyi nagyhatalom.Képkeretben, emlékképben,Ott van helyük a lelkemben. Elmerengek némán, csendben,Az időtlen messzeségben.Megjelennek képzeletben,Átölelnek szeretetben. Gondolatom hatására,Elém jönnek, szépen sorba’.A magasból rám nevetnek,Simogatón becézgetnek. Benépesül szobám velük,Talán … Olvass tovább

TERVEK, ÁLMOK, EMLÉKEK! A tervek lassan elfogynak,Az álmok, álmok maradnak.Az emlék, emlékbe csap át,Ha egyszer jön – hogy nincs tovább. A múlt kopog az ablakon,Ismerős a hangja nagyon.Az ajtó most még nyitva áll,Olyan, mintegy üres kis vár. Az évek gyorsan elszállnak,Határt szabnak gazdájának.Két évszám közt éldegélek,S az utolsó távol lebeg. Nem láthatom, hol a vége,Amely … Olvass tovább

A TRICIKLI! Rokona a biciklinek,Csak kereke eggyel több lett.Pedál hajtja mind a hármat,Ki tekeri, gondolkodhat. Hogy fér el most ott széltébe’,Tekintget hát minden fele.A félelem által járta,Ijedtében tátva szája. Nincs gyakorlat, nincs rutinja.Ettől reszket még az ina.Nekiveselkedik mégis,Szerencsében reménykedik. Vigyázzon ki utána megy,Szembejövő meg kitérhet.Kacsázik a járgányával,Lassan halad indulattal. Bátorsága erőre kap,Sebessége fokozódhat.Felfogja azt nagy … Olvass tovább

TÁVOLODOM! Észreveszi, ki arra jár,Két szám hiányzik a fejfán.A lakója távol van még,Kegyes hozzá fent a nagyég. Járom utam mosolyogva,Nem gondolok a halálra.Amikor csak emlék leszek,Elsétálok, s messze megyek. Életemben jóra vágytam,Majdnem mindent meg is kaptam.Visszatekintek a múltra,Élményem csokorba rakva. Megjártam ott sok állomást,Ittuk Bacchusnak italát.Koccintottunk szebb jövőre,Vidám, és szép, cifra nőkre. Megy a vonat … Olvass tovább