a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
Bozsogi Attila DANKÓ PISTA, A ZENE, ÉS A CIGÁNYSÁG „Szegeden, 1998-ban Dankó Pista születésének 150. évfordulója alkalmával országos pályázatot írt ki a Dél –magyarországi Nótaszerzők Egyesülete, mely pályázat különdíját én nyertem el, ezzel a munkámmal!” A zene szinte egyidős az emberiséggel. Első megnyilvánulása már az ősember korára vezethető vissza, amikor a különböző munkafolyamataik alatt, az egy hangon … Olvass tovább
UNOKÁM SZÜLETETT Éjszaka volt!Körülöttünk csend,És nyugalom mindenütt.A múlt, a jelen, a jövőCikázott agyunkon át,S közben óhajtottuk az álmot,A csodát.Nem beszéltünk csak álltunk.S türelmünk egyre fogyott,Az idegek harca vett erőt rajtunk,S a remény és bizakodás,Most elhatalmasodott.Érzékszervünk valamit kutatott,Egy nesz, vagy halk zörej hallatán,Szívünk nagyot dobbant,Majd kissé megnyugodott.A kórház óráját néztük,Ki tudja hányadszor,Mely mintha állt volna,És mégis … Olvass tovább
FARSANGI NÉPSZOKÁSOKFORRÁSMUNKÁK Ágner Lajos (19003): Farsangi követválasztás Nagy SzécsénybenCsalog József (1949): Busójárás (poklada), a mohácsi sokácok tavaszünnepe.Dömötör Tekla (1958): Farsangi Asszonymulatság a XV. századbanErnyey József (1907): A busójárás és más farsangi játékok.Horger Antal (1899): A hétfalusi csángók boricatánca.Jávor Katalin (1969): Asszonyfarsang Mátraalmáson.Khin Antal (1935): A farsangi dőrék.László Elek (1986): Csíki székely népszokások.Schwalm Edit (1972): Nagyböjti … Olvass tovább
TISZTELT PÜSPÖK ÚR Szíves elnézését kérem, amiét soraimmal zavarom, de szeretnék egy pár vallástörténeti kérdésre kielégítő választ kapni.Farsang első napjaiban felkért a makói televízió vezetője, hogy a farsangi népszokásokról tartsak egy félórás műsort. A műsorra Újvári Zoltán professzor úr „Farsangi népszokások” című könyvéből készültem fel. Elmondtam, hogy a húsvéti ünnepünk mozgó ünnep, amikor a tavaszi … Olvass tovább
VERBUNKOS, PALOTÁS, CSÁRDÁS, NÓTA, ANDALGÓ Magyarország zenei élete a XVIII. század folyamán, pontosabban 1720 és 1820 között a legsajátságosabb végleteket, legmélyebbre ható átalakulásokat élte át. A rezidenciákon és városokban: Pl. Pozsonyban a hercegprímások és főnemesek (Esterházy, Batthyányi, Grassalkovich, Erdődy stb.) udvarában, de a többi főnemes alkalmazásában is, csupa külföldi zeneszerző, karmester, és virtuóz tevékenykedett. A … Olvass tovább
HÍRES PRÍMÁSOK ÉS CIGÁNYDINASZTIÁK A „Cigányság és a magyar nóta” című írásomban, rövid áttekintést nyújtottam az olvasóknak: a cigányság vándorútjáról, az észak indiai őshazától Magyarországig.Most, vizsgáljuk meg, a magyar nóta, és a népdalkultúra kialakulásában betöltött szerepüket. Ahhoz, hogy tiszta képet lássunk, illik először megemlékeznünk a leghíresebb cigányzenészekről, és cigánydinasztiákról. Tallózásomban, ezért hétmérföldes léptekkel haladva: bemutatom … Olvass tovább
A TILTOTT GYÜMÖLCS Elnézem a csillagokat,És képzetem távolban jár,Mintha csak énnekem szólna,A szél hangszerén muzsikál. A Göncölszekér rúdja int,S az utat némán mutatja,Miközben fent a Galaxist,Szemem lázasan kutatja. Elmerengek egymagamban,S a Tejútrendszert csodálom,Mindenütt, hol Föld az ÉggelÖlelkezik, csak azt látom. A világon mindenkinekSzeretet virága nyílik,Sokszor észre sem vesszük, hogyA tarka rét nekünk virít. Nem értem, … Olvass tovább
NÉVNAPI KÖSZÖNTŐ Szent Mihály ünnepe,Köszönt a falura. Nevednek-napja van,Minden évben újra. Füled helyett bajszodMost jól meghúzom én,Boldog legyél nagyon,Kívánom, s szeretném. Kakaskodtál sokat,Egykor fiatalon,Tisztes korban ezért,Nem is jár jutalom. Vitéz tetteidértNincs dicséret, s ordó.A trófeáidértNem jár sem sör, sem bor. Gyermekkorodban rég,Magasra pisiltél,Cipőd óra után,Már térdedig értél. Egyedül maradtál,S kalandokról szó sincs.Az elprédált patron,Volna neked … Olvass tovább
ÖTVEN ÉVES LETTÉL Ötven éves lettél,S te észre sem vetted,Elrohant az idő,Oly gyorsan feletted. Száguldva vágtattál,S bejártál sok helyet,De az éveinketFékezni nem lehet! Ha egy lány rád nevet,Ez már nem neked szól.A gondolat is fáj,Ha korod megzsarol. A szíved megdobban,S az eszed megérti,Nem is haragudhatsz,Ha azt mondják: – bácsi. A gyermekkor elmúlt,S (az) ifjúságnak vége,Lassan … Olvass tovább
MAKÓI VARGA ANNA(Antal Imréné) Petőfi Sándor „Az Alföld” című híres költeményében párhuzamot állított a „zordonon Kárpátok, és az Alföld” között. A vers első négy sorában így kiált fel a költő: A vers befejező négy sorában elénk tárja Petőfi poétikus hitvallását, ragaszkodását az alföldi tájhoz: Varga Anna is Petőfi Sándor szép Alföldjén született. Akkortájt még az … Olvass tovább