Versek

EGY SZÓ Egy szó sokszor sokat jelent,Néha várjuk, néha meg nem.Meghallgatjuk, átgondoljuk,Értelmezzük, továbbadjuk. Mikor halljuk megremegünk,Felvillanyozódik testünk.Ha felfogjuk, örömhír lesz,Az is lehet, gyászt jelenthet. Meghatározza napunkat,Tömörsége óráinkat.Szemünk csillan, szánk meg nevet,Ennyi elég, s elég lehet. Vagy tán zokszó, panaszt hozva,Bíztató – spontán átadva.Hír- röviden csak magában,Menet közben, vagy futtában. Ah! – Indulatunknak szava,Legyintéssel kipótolva.No! – … Olvass tovább

SZERENCSEPÉNZ Szerencsepénz van előttem,Aranyszínű feltűnően.Kézbe veszem, nézegetem,Mért incseleg pont énvelem. Patkó és a kéményseprő,Ennek kéne lenni nyerő.Ajánlásra felfigyeltem,Cinikusan félretettem. Kacérkodjam, megpróbáljam,Vagy a kukába bedobjam?Ritkán van nekem szerencsém,Azt is mindig félreértém. Kártyázni azt sosem tudtam,Így nem nyertem, se nem buktam.Szerelem az, furcsa szerzet,Veszélyes, megmételyezhet. Próbálgattam életembe’,Olyan volt, mint (a) veszett fejsze.Kezdjem újra, gondolkoztam,Magam ily csapdába csaljam? … Olvass tovább

A LAPÁT Hasznos szerszám, lapát (a) neve,Munkás embernek eszköze.Ki használja, az jól alszik.Nyugalomról álmodozik. Napközben mikor dolgozik,Tenyere megkeményedik.Hólyag, hólyagnak hátán ül,Fájdalomtól nem menekül. Sokféle van használatos,Tüzeléshez, kazánokhoz.Földet egyengethetsz vele,Görnyedt testtel igyekezve. A betonkeverés közbe’,Nélkülözhetetlen féle.Sódert, cementet lapáttal,Számolod adagolással. A bányász a csilléjébe,Lapátol a sötétségbe’.Kifényesedik a nyele,Két maroktól ölelgetve. Télen kedvenc segítséged,Hóhányáskor remekelhetsz.Hóembert építhetsz szépet,Gyermekednek öröméhez. … Olvass tovább

VÁLTOZÁSOK Változnak az idők, s elvek,Éleződnek gyűlöletek.Érthetetlen törtetések,Eltiprása ellenfélnek. Ami elmúlt, azt megvetik,(Az) eredményt el nem ismerik.Letagadni lehetetlen,Büszkeség az, (az) emlékekben. Szemünk előtt tornyosulnak,Az utcákon ott pompáznak.Idegenek megcsodálják,A monumentális csodát. Épületek, terek, parkok,Megvalósult alkotások.Fémjelzik a tervek urát,Valamint az ötletgazdát. Évtizedeknek munkája,Sokasodik sorban állva.Egy ember ki bátran kiállt,Harcolt, győzött, s meg nem hátrált. Felvirágzott a kis … Olvass tovább

HASPÓK Haspóknak mondják tréfásan,Pocakjáért humorosan.Büszke rája, ő nevelte,A sajátja, féltett kincse. Gyermekként még csak dagi volt,Aranyos kis duci, pufók.Felnőttként tekintélyt szerzett,Belőle nagy óriás lett. Mondja gyakran mosolyogva,Nincs csúnyább soványnál soha.Egyetek hát rusnya gebék,Gilisztások, csúf nemzedék. Székre, ha ül, sosem billeg,Stabil alatta az ülep.Felállás már gondot okoz,Nagyokat nyög, s erőt fokoz. Hogyha nehezen sikerül,Tántorog, s jó … Olvass tovább

RÚT ÉS SZÉPSÉG Magányosan elmerengek,S figyelem az embereket.Állatokat, természetet,Rútságokat, szépségeket. A rút is szép valakinek,Vitázni hát nem érdemes.Anyaméhnek féltett kincse,A szülőnek rút gyermeke. Szeretetét rááldozza,Változtatni, nincs hatalma.Mindent odaadna érte,Ha, megszépülne a kincse. Rútságát tán nem is látja,Szemeivel nem vizsgálja.Lelke tartja hatalmába,Szeretettel elhalmozva. Rút gyermek, ha megváltozna,Lelke is átalakulna.Elragadná új szépsége,Álnok lenne nemes szíve. Álságosan élne … Olvass tovább

LEHET… Lehet, hogy majd megismerik,Miket írtam, s írok mindig.Egyszer talán célba érnek,Kitárul akkor a lélek. Gondolataim megnyílnak,Nyitott könyvként megláttatnak.Ott állok majd szemük előtt,Ugyanúgy, mint most,- ezelőtt. Visszatekintek majd onnan,Hol a szív már rég nem dobban.Életem fénylett egykoron,Vesztem lesz talán a korom. Nem vágyom a babérokra,Éldegélek magányomba’.Nyitott szemmel sétálgatok,Igazat, gazt, mind meglátok. Megénekelem sorokban,Rímek között, valóságban.Nem … Olvass tovább

FURCSASÁGOK Vannak néha furcsaságok,Ránk szabadult badarságok.Elkóborolt indulatok,Zabolátlan pajzánságok. Hitehagyott csalfa órák,Kiforgatott kedves nóták.Szép szavaknak áradata,Valóságnak a fintora. Hazug szóknak a hitele,Ott cseng sokszor a fülünkbe.Igazságunknak csorbája,A lelkünket zabolázza. Megtépázott látomások,Vihart hordó villámlások.Sötét felhők, mennydörgések,Égiháborúba érnek. Álmodozás ébren járva,Elkápráztat megbénítva.Éji álom, csalódottság,Tönkretesz sok, boldog órát. Szerelemnek idill képe,Felrepít a fellegekbe.Visszaesés a valóba,Elvezet a magányunkba. Harmatcsepp, tengerré … Olvass tovább

A ROBOT Ember volna, nem pedig gép,Mégis robotnak nevezték.Lót-fut, hajtja egyre magát,Nem ismeri azt, hogy megállj. Pihenésként is dolgozik,Álmában sem nyughat kicsit.(A) pénznek nála nincs értéke,Csak annak a mennyisége. Szüksége nincs már semmire,Nála nem fér már semmi se.Mégsem áll le indulata,Ösztönének áldozata. Mondják keze mindenre áll,Így hát mindent gyorsan csinál.Levegőt is csak ritkán vesz,Nem pocsékol … Olvass tovább