ÉJSZAKÁNKÉNT ÁLMAIMBAN

ÉJSZAKÁNKÉNT ÁLMAIMBAN Éjszakánként álmaimban,Felkeres a régi boldogságom.Elsuttogja halkan csendben,Szeretlek még, pedig nem akarom. Az utjaink, rég elváltak,Téged mégis visszavárlak mindég.Megbocsátom, amit tettél,Gyere vissza, ha Te sem feledtél. Nem tudom, hogy mit is tegyek,Hogyha Hozzád visszamegyek újra.Szeretni fogsz-e engem,Vagy csak játszol velem kigúnyolva. Érzéseim tönkreteszed,És egy napon megint csak elválunk.Vagy egy nyári éjszakákon,Boldogságról álmodozva járunk! Makó, … Olvass tovább

NAPFOGYATKOZÁS

NAPFOGYATKOZÁS A holdvilág tündöklését,A napfénytől kapja.Néha a Nap ragyogását,A Hold eltakarja. Mikor teljes lesz a NapnakA fogyatkozása,Sötétség borul a Földre,Ez a Hold játéka. Mégis szereti a NapA Holdat, csillagokat.Pedig ezek sokszor neki,Bánatot okoznak. Eltakarják ilyenkorAz éltető sugarát,Mintha el akarnák venniA Napnak hatalmát. /A/ szerelemnek is van néha,„Napfogyatkozása”.Ezt a jelenséget mindig,Hűtlenség okozza. Beárnyékolja valakiA boldogság fényét,Bánatot … Olvass tovább

A KORHÁZBAN

A KORHÁZBAN A korházban a fehér ágyakon,Sok beteg fekszik, s nézni szánalom.Kutató szemem, csak Téged keres,Hol lehetsz? – Merre vagy, – Ki érti ezt? Tegnap még vidám voltál és erős,Ma megműtve fekszel s jön sok ismerős.Meglátogatlak én is te drága,Hogy örülsz-e vagy sem, ezt ki tudja? Ágyadhoz lépek szólni nem tudok,Csak állok és nézlek, mint … Olvass tovább

AZ ÉJSZAKÁT MOSTANÁBAN ÁTVIRRASZTOM

AZ ÉJSZAKÁT MOSTANÁBAN ÁTVIRRASZTOM Az éjszakát mostanában átvirrasztom.Rád gondolok, s nem tudom, hogy mi a bajom.Oly sok boldogóra volt, míg együtt voltunk.Hiányzik a szerelmünk a boldogságunk. Van mikor a szavak semmit nem jelentnek,Ilyenkor a szívek csendben beszélgetnek.Álmodozva kergetjük a szerencsénket.Tévedünk, ha elhagyjuk a kedvesünket. Elfeledni, ami szép volt sosem lehet.Fellángolnak egyszer még a nagy szerelmek.Boldogságot … Olvass tovább

NEM TUDOM, HOGY GONDOLSZ-E RÁM

NEM TUDOM, HOGY GONDOLSZ-E RÁM Nem tudom, hogy gondolsz-e rám,Vagy már elfeledtél?Nem tudom, hogy emlékszel-e,Egykor, hogy szerettél? Nem tudom, hogy megbántad-e,Amiért elmentél?Nem tudom, hogy visszajössz-e,Vagy már eltemettél? Tudom azt, hogy gondolatbanSokat vagyok Nálad!Tudom azt, hogy éjszakánként,Vágyódom utánad! Tudom, hogy fáj az én szívem,Amiért elmentél!Tudom, megbocsátok Neked,Hogyha visszajönnél! Makó, 1999. 07. 22.

VÉRZŐ SZÍVVEL

VÉRZŐ SZÍVVEL Vérző szívvel gondolokA régi szép időkre.Amikor még álmodoztunk,Sok-sok tervet szőve. Építettük képzeletben,Kettőnk büszke várát.Átölelve egymást,Vártuk a nagy ég áldását! De az ábrándozásunknakVége lett örökre.Külön úton járunk mi most,Egymást elfeledve. Amikor a tavasz ébreA szívünk megdobban.Szerelmünk s a boldog időkEmléke fellobban! Makó, 1999. 07. 19.

VIHAR UTÁN KIDERÜL-E

VIHAR UTÁN KIDERÜL-E Kisszobádban üldögéltünkEgymás kezét fogva,Szót sem szóltunk szívünk beszélt,Hevesen dobogva. Álmodozva néztelek énBoldogságra várva,Mintha másként nem lehetne,Csak arra gondolva. Vihar dúlt az éjszakában,Mennydörgött az ég is,Villám cikázott az égen,Sírt a természet is. Lelked zivatara kigyúlt,S megdobbant a szíved,Éreztem, hogy mást szeretsz Te,Azt el nem felejted! Vigasztalni próbáltam én,A becsapott szíved,Nem hagytalak egyedül még,Zokogott … Olvass tovább

ELMONDOM AZ ÚRISTENNEK

ELMONDOM AZ ÚRISTENNEK Ha majd egyszer felkerülökÉn a magas égbe,Letekintek gyakran onnan,Régi szerelmemre. Elmondom az Úristennek,Mily nagyot hibázott,Mikor közénk állt odalenn,S Téged másnak adott. Meggyűlöltem miattad én,Az egész világot,Amiért elhagytál engem,Szíved másért dobog. Megbűnhődtél Te már régen,Amiért feledtél,Feljössz egykor a mennyekbe,Hogy újra szeressél! Makó, 1999. 07. 10.

NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ

NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ Nincs a Földön olyan rossz,Mely jóra ne fordulna,Boldogságnak is van könnye,Sír a lelkünk néha. Ébren temetjük az álmot,Feledjük a múltat,Vihar után napsütés jön,Miránk vár a holnap. Kit elhagytak, maga marad,Lelke nem nyugodhat,Más karjában boldogságot,Senki sem találhat. Felejteni parancsszóra,Soha azt nem lehet,Annak fáj a szíve mindig,Aki jobban szeret. Bánatod van, mindig … Olvass tovább

VALAMIKOR TALÁN

VALAMIKOR TALÁN Valamikor talánVisszamegyek Hozzád.Rájövünk majd akkor,Hogy szeretjük egymást. Elmondjuk szép csendbenAzt, hogy mi tévedtünk.Amiért elváltunk,Amiért feledtünk. Valamikor talán,Vidám lesz életünk.Egymás kezét fogva,Új terveket szövünk. Megfogadjuk akkor,Hogy sosem válunk el,Boldog idők várnak,Tiszta szerelemmel. Makó, 1999. 06. 29.