Makó

VANNAK, S LESZNEK Vannak, kiket elfeledtek,Kikre már nem emlékeznek.Vannak titkolt boldog órák,Az emlékek közt kutatás. Vannak, álmok mik elmúltak,Az évekkel elsodródtak.Vannak bókok, ölelések,És rég megfakult fényképek. Vannak meghalt nagy szerelmek,Akik „visszaintegetnek”.Vannak hiú büszkeségek,És befelé hulló könnyek. Vannak síró bús emlékek,Amik gyakran visszatérnek.Vannak órák, napok, évek,És elárvult szépremények. Vannak vágyak, vágyódások,És remegő simítások.Vannak örök elvárások,Fájó, méla … Olvass tovább

GYERTYÁK ÉGNEK Gyertyák égnek, emlékezve,Halottaknak tisztelegve.Síroknál ott áll a család,S mondanak egy közös imát. Szeretteink lent nyugszanak,Akik egykor velünk voltak.Megdobban a szívünk értük,Kiknek elszállt a reményük. Születtünk, s egyszer meghalunk,Kikerülhetetlen sorsunk.A jövőnk a múltba csap át,S úgy lesz belőle elmúlás. Oda vágynak a betegek,Gyógyíthatatlan emberek.Mikor már csak kín az élet,Megváltás vezet a véghez. Csecsemőjét elsiratja,Boldogtalan … Olvass tovább

KONCERTEM LESZ ÚJBÓL Koncertem lesz újból,Talán utoljára.Nyughatatlan szívem,Ösztönöz tán arra. Harmonikám hangja,Felcsendül még egyszer.Újaim siklanak,Egymással versenyben. Szép melódiákat,Összeválogattam.Izgalom lesz ismét,Minden percem ottan. Megjelennek sorban,A régi emlékek.Csodálatos hölgyek,Kik urakkal jöttek. Fiatalok, szépek,Voltak egykor régen.Megmaradtak nekem,Mesés álomképben. Éjszakai élet,Szereplői voltak.Nagy öröm volt látni,Ahogyan mulattak. Kacérkodtak velem,Mosolygós arcukkal.Akkor még nem hittük,Hogy az idő rohan. Vágtattak az évek,Nagy sebes … Olvass tovább

MONOGÁMOK ÉS TITKOK Monogámok voltak régen,Az emberek szeretetben.Leélték az életüket,Ketten együtt megértésben. Egymás gondolatát lesték,Összetartozást becsülték.Az éveik szépen teltek,S ezek voltak az értékek. Kéz a kézben sétálgattak,Mosolyogva andalogtak.Esténként, ha ágyba bújtak,A világtól elzárkóztak. Együtt ébredtek fel reggel,Vidám arccal, nevetéssel.Boldogság volt minden percük,Fedhetetlen reménységük. Az évek, hogy teltek – múltak,A szokások újjá váltak.A szerelem megsínylette,Messzire szállt, … Olvass tovább

EMLÉKEINK VISSZATÉRNEK Emlékeink visszatérnek,Régmúlt időkről regélnek.Ami elmúlt felidézik,A jövőnkkel összevetik. Vizuális képeikkel,Megmutatják életünket.Mikor sírtunk, vagy nevettünk,Bánatunk volt, vagy örültünk. Elmesélik, hogy születtünk,Akkor mily időket éltünk.Csak a szépre emlékeznek,Ez kijár a csecsemőknek. Bölcsődékbe, hogy kerültünk,Mi volt velünk igaz tervük?Szép lassan felcseperedtünk,Óvodába, kellett mennünk. Óvonénik és a dadák,Hogy használták a regulát?Mesét mondtak jóságosan,Sétálgattunk szépen sorban. Mikor iskolások … Olvass tovább

AJÁNLAT Éljük hétköznapjainkatVárjuk, mit hoz majd a holnap.Szerencsénkben bizakodunk,Sokszor abban is csalódunk. Ki vallásos fohászkodik,Epekedve jóra vágyik.Bánatosan veszi észre,Nem segített az Istene. A játékos keze remeg,Egy lapra ő mindent feltesz.Bekasszírozzák a bankot,S elveszített minden bankót. Próbálkozik mindig újból,Lapokat kér a talonból.Bizakodva egyre harcol,Várja, hogy majd egyszer tarol. A szegény is reménykedik,S közben egyre szegényedik.Kátyúba jut … Olvass tovább

ÉVFORDULÓ(Egy idős hölgy emlékei) Nyolcvanhat év elmúlt csendben,Sokszor szépidőket éltem.Öröm is volt, bánat is volt,Világháború pusztított. Rengett a föld, harcok dúltak,Katonák sokan meghaltak.Önkényuralom hatása,Lett a népnek megtorlása. Férjhez mentem, fiatalon,Reményekről álmodozón.Tervezgettük életünket,Csodát vártunk, mesés szépet. Két szép kislányom született,Felvillantva szép időket.Dédelgettük becézgetve,Egymással versenyre kelve. Ötvenhat jött, nagy harcokkal,Pestnek lerombolásával.Megszálltak minket oroszok,A gyilkos fegyvert hordozók. Makón … Olvass tovább

A HIPERAKTÍV RÉMÁLMÁNAK IMÁJA! Kérlek Úristenem, tekints most le reám,Hallgasd meg a mindennapos imám.Te hatalmas vagy, és megteheted,Segíts rajtam, és az embereknek.A nap huszonnégy órájából, harminc óra legyen.Ami eddig volt-, az túl kevés nekem.Az ünnep és vasárnap szűnjön meg örökre,Azokat ezután a munka helyettesítse.A Hold és a csillagok tűnjenek el az égről,Virítson az éjjel a … Olvass tovább

BÚCSÚ RÓZSIKÁTÓL/özv. Gyurik Jánosnétól/ Szorgalmas volt az életed,Tragédia lett a veszted.Egész város rólad beszél,Találgatják, hogy mi történt. Száguldtál kerékpároddal.Elektromos járgányoddal.Balesetet úgy szenvedtél,Ez lett neked sajnos a vég. Segíteni nem lehetett,Pedig érted sokat tettek.Elmentél-, itt hagytál mindent,Véget ért a nagy küzdelem. Értelmetlen haláloddal,Távoztál a túlvilágra.Emléked maradt csak hátra,Felidézve dicső múltad. Harcoltál a családodért,Azok boldogulásáért.Unokád volt szemed … Olvass tovább

LÉGVÁR Van, hogy légvárat építünk,Később elszáll a reményünk.Amikor minden a legszebb,Elromlik, mi sokat jelent. Felhők borítják a Napot,Mi fényes volt, s úgy ragyogott.Világított a jövőbe,Aztán árnykép lett belőle. Örökön visszatér mindig,A szép, mit fed az árnyék.Titkosak lesznek a szavak,S a gondolatok, hazudnak. Nem hagy nyugton az igazság,Keressük valódi okát.A lélek meg közben sajog,Születnek új gondolatok. … Olvass tovább