a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
ÉGI JELENSÉGEK Nyári éjszakákonAz égbolt ragyog,Tündökölnek ott fenn,Fénylő csillagok! Több milliárd „lámpás”Vigyáz mireánk,Világítva utunk,S így jut el hozzánk. A horizont távol,S az ég integet,Felhő úszik felém,Esőt permetez. Az éltető vízAz ég ajándéka,Nélküle az élet,Biztos megállna! A távolba nézekS csodálom mind ezt,Holdfény a csillagotÉs Tejút rendszert. A Hold útját járja,Mit már megszokott,Telt koronggá hízott,S aztán elfogyott. … Olvass tovább
BALATONI HANGULAT Álltam a parton, ésNéztem a nagy vizet,Mit kicsiny hazánkbanNeveznek tengernek. € Szemben egy nagy kalap,Kőből odavetve,Valamikor talánIsten ott feledte. Jelképe lett most az,A nagy Balatonnak,Bacchusnak tanyája,S hazája a bornak. Világhírű nedűTerem ott, kéknyelű,S szürkebarát lett mégNagyon ismert nevű. Badacsonynak leveE két neves fajta,Mely a nagyvilágotGyorsan be is járta. Zarándokolni járOda sok turista,A badacsonyi … Olvass tovább
KÖSZÖNETTEL TARTOZOM Még nem tudtam, hogy létezel,Már akkor vártam Rád.Hosszú út vezetett Hozzád,De nincs most már tovább. Eljutottam végre oda,Ahová úgy vágytam.Tebenned én megtaláltam,Akit úgy akartam. Köszönettel tartozom én,Most az Úristennek.Megmutatta azt az utat,Mely Feléd vezetett. Nélküle tán kóborolnék,Egész életemben.Keresnélek, de hiába,Nem lennél Te nekem. Makó, 2003. 07 20.
AZ ELKÓBOROLT BOLDOGSÁG Éjszaka van, alszik a város,A parkban sok tücsök muzsikál,Ágyamban fekszem magányosan,Gondolatom otthonodban jár! Azon tűnődöm én a csendben,Míg halkan a neved suttogom,Miért kellett várnunk ily soká,Hogy valóra váljon az álom? Elmúlt a fiatalságunk rég,Az évek sokasága elszállt,De emlékeink frissen éltek,Mikor szívünk egymásra talált. Örülünk most és megnyugodtunk,Mert beteljesült régi vágyunk,Megtaláltuk, ami hiányzott,Az … Olvass tovább
A LÚDVÁRI ERDŐBEN Megpihentünk kettecskénA lúdvári erdőben,Lábunk alatt folydogáltAz öreg Maros csendben.Figyeltük a zavaros víz,Békés nyugodtságát,Csivitelő madaraknak,Boldog dalolását. Ott ültünk egy öreg fűzfaVízre hajló törzsén,Partifecskék röpdöstek ottKörülöttünk fürgén.Szúnyogok után kutatva,Majd fészkükbe térve,Éhes szájú fiókáknakEleséget víve. A túlparton egy horgász ült,Pecáját figyelve,A damilra erősítettÚszóját úgy leste.Halat akart fogni ő ottA horgán kukaccal,A családnak kedveskedni,Egy szép nagy … Olvass tovább
HANGULAT KÉPEKBEN A gond és a baj,Mindig együtt jár,Mint két jó barát,Egymásra talál. Bánatot okoz,S szomorúságot,Örömöt elront,És bút teremt ott. Könnyes lesz szemed,Lelked háborog,Eltűnik akkor,Kedves mosolyod. Gond, baj, bú, bánat,Egy nagy „háború”,Zivatar, ha dúl,Szíved szomorú! Meggyötör, kínoz,De titkon érzed,Elmúlik egyszer,Nincs több enyészet. A vihar után,Kiderül az ég,Szivárvány fénye,Vígan int Feléd! Visszatér HozzádA jókedv újra,Boldog ölelés,Gyógyír … Olvass tovább
HA A LOTTÓN ÖTÖSÖM LESZ Ha a lottón ötösöm leszElviszlek a dorozsmai vásárba.Vásárfiát veszek neked,Csókot adok utána én a szádra.Felülünk a forgóskomédiára,Lenézünk a magasból a vásárra.Fújja a szél a szoknyádat,Bosszantja ez az anyádat,Haragosan utánunk ezt kiáltja.Rajtunk nevet most mindenki,Csúffá teszed a jó édesanyádat. /Ha/ megnyerem a főnyereményt,Megkérem a kezedet az anyádtól.Anyósom lesz akkor anyád,Ajándék leszel … Olvass tovább
VISSZATÉRT EGY RÉGI ÁLOM Visszatért egy régi álom,Amire úgy vágytam.Visszahozta boldogságom,S újra Rád találtam. Örömteli lett életem,Vidám most a lelkem.A szívemben nem volt soha,Ilyen nagy szerelem. Nem múlik el egy óra sem,Hogy Rád ne gondoljak.Jégvirágos hideg télben,Te a nyarat hoztad. Nem felejtem el sohasem,A Te jóságodat.Áldjon meg az Isten Téged,Amért hozzám jó vagy. Makó, 2003. … Olvass tovább
KIBÉKÜLÖK AZ ISTENNEL Kibékülök az Istennel,Amért visszaadott,Templomában, oltáránál,Csendben fejet hajtok. Megfogadom akkor én ott,Hogy sosem hagylak el,Életemben a boldogság,Mindig csak Te leszel. Kibékülök az Istennel,Néki hálát adok,Imádkozni a házába,Minden nap eljárok. Elmondom az imádságban,Hogy sosem felejtem,Megbocsátom néki most márAzt, hogy rossz volt velem! Makó. 2003. 06. 03.
GONDOLATOK ÉS ÉRZELMEK Te vagy nékem a boldogság és szerelem,Isten így rendelte s ezt én nem feledem.Rád gondolok gyakran, pedig tudom azt,Vége lesz majd egyszer és nem lesz több vigasz.Egyedül maradok, s nem vársz többé énrám,Bárhogy is szeretném, bárhogy is akarnám.Hová lesz majd egykor a sok boldog óra,Nélküled mit sem ér – nem válhat valóra!Mit … Olvass tovább