a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
BEÍRATKOZÁS AZ ÓVODÁBA Ahogy közeledtem a hatodik születésnapom felé, egyre gyakrabban elhangzott: ”Majd az iskolában megtanítanak tisztességre”.Képzeletemben, ezért az iskola fogalma olybá vált, mint egy mumus, amely félelmetessé tette az óvodás kor elmúlását, és e félelem kissé meggyűlöltette velem azt az utat, mely a felnőttkor, elkerülhetetlen átmenetét képezte, a gondtalan kisgyermekkor végével, és egy új … Olvass tovább
VISSZA A GYERMEKKOROMHOZ Több mint, hétévtizedes életem folyamán nagyon sokszor voltam rossz időben, rossz helyen. Így történt ez a kezdet kezdetén is, amikor 1939. szeptember 16-án megszülettem. (ahogy a későbbiek folyamán egy csínytevésem után apám megjegyezte „Te nem megszülettél, hanem rászabadítottunk az emberiségre.”) Születésem után egy nappal a Vörös Hadsereg elfoglalta Lengyelországnak azt a részét, … Olvass tovább
A MAKÓI ZSIDÓK A II. Világháború borzalmaihoz tartozott a makói zsidóság embertelen körülményeihez juttatása, és emberi méltóságuktól való megfosztása, majd sokak meggyilkolása.Kis gyermekkoromtól fogva kapcsolatban álltam a zsidó családokkal, és azok gyermekeivel.A zsidóiskolák felszámolása után, az Általános Iskola felső osztályaiban a következő zsidó osztálytársaim voltak:Krömer Robert, Gombó Manó, Arsch Arnold, Guttmann Ottó, Geigner Vera, Rorzemberg … Olvass tovább
A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐZMÉNYEI Közismert tény, hogy a vulkánok kitörése előtt rövidebb-hosszabb idővel előre észlelhető a katasztrófa bekövetkezése, ahogy mondani szokás zuborog a hegy gyomra. A harmincas évek második felére, ehhez hasonló „zuborgásra” emlékezhetünk vissza, amikor elkezdődött a kor világégése, melynek két őrült volt a meghatározó személye: Adolf Hitler és Joszif Visszaironovics Sztálin. (Dzsugaszvili)E világuralmi … Olvass tovább
SZÜLEIM Apám az elemi iskola elvégzése után gimnáziumban tanult tovább, majd amikor ott felsőosztályba került volna, átiratkozott az akkor induló Kereskedelmi Iskola első évfolyamába, és ott érettségizett le, mint ennek az iskolának az első végzős osztályának tanulója. Egyetlen évfolyamban 16-18 végzős volt mindössze. Ez a végzettség nagy elismerésnek örvendett abban az időben, és a végzett … Olvass tovább
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSE A világháború kitörése utáni általános mozgósítás következtében nagyapám is behívót kapott, és a háború kezdetétől a végéig harctéri szolgálatban állt, és a világháború hadműveleteiben a balkáni területen harcolt, mint lovas tűzér őrmester, aki karcolás nélkül megúszta a világháború kegyetlen gyilkolásait.Mikor végre letették a fegyvereket, helyreállt a béke, leszerelték a kiszolgált katonákat.Boldogan … Olvass tovább
Születésemtől a Krematóriumig VISSZA A GYÖKEREKHEZ Az évek múlásával egy különleges jelenség lesz úrrá az embereken. Előfordul, hogy nem emlékeznek vissza este, hogy mit ebédeltek délben. Ugyanakkor elevenen él emlékezetükben a gyermekkor szinte minden apró mozzanata.Ezt a jelenséget én is egyre gyakrabban megtapasztalom. Őseim emléke naponta megjelenik képzeletemben, és mintha most is együtt élnénk napjainkat, … Olvass tovább
EPILÓGUS – Verseim kavalkádja című könyvhöz Amikor a költők-, írók befejeznek egy ilyen hatalmas munkát, még megrázzák magukat, és egy utolsó fejezetben, az epilógusban, igyekeznek értékes gondolatokkal lezárni alkotásuk hosszantartó szakaszát.Ezt teszem most én is, amikor a magyar irodalom gyöngyszemeiről, a versekről, regényekről, prózákról megosztom gondolataimat a kedves olvasóval, olvasókkal.A világhírű operaénekes Gregor József, aki … Olvass tovább
SZENTPÉTERI CSILLA Csilla neve már fogalom,A szépsége nagyhatalom.Zongorájával ötvözve,Betört a művészberkekbe. Mint kicsi lányt úgy ismertem,Felnőttként se nem feledtem.Művészetét megcsodálom,Akarnokként is bámulom. Szorgalmáról legenda szólt,Ösztönzője jó anyja volt.Háta mögött álldogálva,Célzást tett a fakanálra. Újai így futkároztak,Klaviatúrán rohantak.Margit néni tanárnője,Szép szavakkal ösztönözte. Szépségkirálynő korában,Választhatott egymagában.Dönthetett a jövőjéről,Tanárának igéjéről. Művész, vagy szép akar lenni,A kérdés így szólott … Olvass tovább
CSAK ENNYI… Csak ennyi, – mondjuk el sokszor,Különleges alkalmakkor.Nincsen kedvünk válaszolni,Nem akarunk társalogni. Kérdésekre felelgetni,Vagy talán vitába szállni.Röviden tömören szólunk,Úgy tudatjuk akaratunk. Mondhatjuk azt is, – leráztuk,Szépen félreállítottuk.Untat bennünket személye,Nincs szükségünk párbeszédre. Kinek mondjuk, nem is sejti,Eszébe sem villan neki.Mit rejt ilyenkor a válasz,Spontán adott, határozat. Két szó, tömör, nincsen tovább,Elég lesz tán, e rövid … Olvass tovább