a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
HA UTOLSÓT DOBBAN SZÍVEM Ha utolsót dobban szívem,És megáll az élet, Akkor sem foglak feledni,Talán ezt nem érted. Odalenn a sírom mélyén,Velem lesz a képed,Míg a Földön éltem én is,Csak arra emlékszek. Eszembe jut az a sok jó,Amit nékem adtál,Boldogságot és örömöt,Mindig azt nyújtottál! A lelkem, amíg vándorol,Arról álmodozik,Elfeledni sosem fogja,Régi nagy szerelmit. Találkozunk-e odafenn,Majd … Olvass tovább
HOGY MIT JELENTESZ Hogy mit jelentesz nékem, nem tudom még,Nappal és éjjel, Te vagy egy álomkép.Szavadnak csengése fülemnek zene,Szíved dobbanása, – vajon szeret-e? Ölelő két karod és szemed fénye,Lelked tisztasága, – ez mind-mind kéne!Engem szeretsz-e, vagy csak játszol vélem,Naponta ezt magamtól megkérdezem. Gondolataidban ott vagyok-e én,Ezt nem mondod, pedig tudni szeretném?A rózsa a szobádban virág … Olvass tovább
AMIKOR AZ ÁLMOK Amikor az álmokValósággá válnak,Amikor a csókomAjkadra találhat. Amikor egy érzésRég várt ölelés lesz,Akkor az ÚristenNagyon boldoggá tesz. Megköszönöm én azt,Akkor az Istennek,Megfogadom neki,Hogy el nem feledlek. Oltárához viszlek,Esküt teszünk ottan,Kérve az áldását, /hogy/Éljünk boldogságban. Makó, 2003. 05. 12.
MEGBABONÁZOTT A KÉT SZEMED Megbabonázott a két szemed nézése,Nem tudom feledni, mikor jön az este.Feljön a sok csillag, rám tekint az égről,Eszembe jutsz akkor a nagy fényességről. Ragyog minden csillag, mint egy égi lámpa,Utat mutat nekem a Ti utcátokba.Keresem a házat, a szerelmünk várát,Benne egy szépasszonyt, lelkem boldogságát. Azaz asszony lett a szívemnek börtöne,Odavágyom vissza, … Olvass tovább
GONDOLATAIM SOKASÁGA Szobámat az éjszaka csendje járja át,Rád gondolok, és arra mért gyötör a vágy.A levegőben valami furcsán vibrál,Gondolataim sokasága tovaszáll. Nyugtalanság és féltés kavarog bennem,Hogy mi okozza, talán a szerelem?Egymásra találtunk, s egymáséi vagyunk,Fáj a gondolat is, hogy újra elválunk. A sors a forgatókönyvét mért így írja,Agyam ezt felfogni sehogyan sem bírja?Nem értem, hogy … Olvass tovább
NÁLAD Ha Nálad vagyok minden oly más,A rossz is szép lesz és csodás.Két szemedből boldogság fakad,S nézésed elárulja vágyad. Arcod szebb, mint a legszebb rózsa,A hangod, mintha zene szólna.Szeretem én a hallgatásod,Kitalálom gondolatod. A csókod engem részeggé tesz,Szerelmem ettől még nagyobb lesz.Ha Nálad vagyok minden oly más,Megváltozik az egész világ! Makó, 2003. 05. 02.
MÉG Még érzem illatod, s bőröd selymességét,Még látom két szemed, benne lelked tükrét.Még nézem hajadat, mely vállamra omlik,Még fogom a kezedet, mely melegen szorít. Még várom csókodat, amely megrészegít,Még figyelem arcod és arcodon a pírt.Még hallom hangod csendes suttogását,Még lesem a kezed, és simogatását. Még érzem két karod boldog ölelését,Még látom a melled s annak … Olvass tovább
MIKOR RÁD GONDOLOK Mikor Rád gondolok annyi év után,Elmerengek magamban sután, bután.Nem értem szívem hevesen mért dobog,Talán érzi, hogy újra boldog vagyok? Boldogság? – azt eltemettem már régen!Most a Nap, nekem ragyog fenn az égen?Nekem ragyog, és azt megvilágítja,Mi árnyékban volt eddig eltakarva. Távol voltál tőlem, és mégis velem,Az idő eltelt, de nem a szerelem.Ami … Olvass tovább
AZ ASSZONY HA HARAGOS Az asszony, ha haragos,Az asszony, ha haragos,A két szeme a szikrákat,Csak úgy szórja. Az asszony, ha aranyos,Az asszony, ha aranyos,A kis száját soha-soha,Ki nem nyitja. De ha egyszerElkezdi a mondókáját,Be nem fogja olyankorA csúnya száját Az asszony, ha haragos,Az asszony, ha haragos,Fogd a kalapod és menj elA kocsmába. Az asszony, ha … Olvass tovább
VOLTAM ÉN IS VALAHA Voltam én is valaha,Szépasszonynak babája egy éjszaka.De azután elhagyott, énrám többéNem kacsintott már soha. Egy éjszaka futókaland, szerelem,Nem felejtem el soha,Azt az asszonytA csókjáért szerettem! Hogyha alszom az óta,Mindig róla álmodom én éjszaka.Visszavárom hiába,Nem jön vissza, azaz asszony már soha. Ám egy napon megjelent és átölelt,Azt súgta a fülembe,Hogy ő engemSoha … Olvass tovább