Versek

Bozsogi Attila számára az önkifejezés egyik nagyon fontos formája az írás, ami leginkább rímbe szedett sorok, versek képébe jelennek meg. A legváltozatosabb módón és témákban születtek ezek az alkotások, melyeket több esetben nyomtatásban is megjelentetett a szerző.

UNOKÁM SZÜLETETT

Szerző:

UNOKÁM SZÜLETETT Éjszaka volt!Körülöttünk csend,És nyugalom mindenütt.A múlt, a jelen, a jövőCikázott agyunkon át,S közben óhajtottuk az álmot,A csodát.Nem beszéltünk csak álltunk.S türelmünk egyre fogyott,Az idegek harca vett erőt rajtunk,S a remény és bizakodás,Most elhatalmasodott.Érzékszervünk valamit kutatott,Egy nesz, vagy halk zörej hallatán,Szívünk nagyot dobbant,Majd kissé megnyugodott.A kórház óráját néztük,Ki tudja hányadszor,Mely mintha állt volna,És mégis … Olvass tovább

A TILTOTT GYÜMÖLCS

Szerző:

A TILTOTT GYÜMÖLCS Elnézem a csillagokat,És képzetem távolban jár,Mintha csak énnekem szólna,A szél hangszerén muzsikál. A Göncölszekér rúdja int,S az utat némán mutatja,Miközben fent a Galaxist,Szemem lázasan kutatja. Elmerengek egymagamban,S a Tejútrendszert csodálom,Mindenütt, hol Föld az ÉggelÖlelkezik, csak azt látom. A világon mindenkinekSzeretet virága nyílik,Sokszor észre sem vesszük, hogyA tarka rét nekünk virít. Nem értem, … Olvass tovább

NÉVNAPI KÖSZÖNTŐ

Szerző:

NÉVNAPI KÖSZÖNTŐ Szent Mihály ünnepe,Köszönt a falura. Nevednek-napja van,Minden évben újra. Füled helyett bajszodMost jól meghúzom én,Boldog legyél nagyon,Kívánom, s szeretném. Kakaskodtál sokat,Egykor fiatalon,Tisztes korban ezért,Nem is jár jutalom. Vitéz tetteidértNincs dicséret, s ordó.A trófeáidértNem jár sem sör, sem bor. Gyermekkorodban rég,Magasra pisiltél,Cipőd óra után,Már térdedig értél. Egyedül maradtál,S kalandokról szó sincs.Az elprédált patron,Volna neked … Olvass tovább

ÖTVEN ÉVES LETTÉL

Szerző:

ÖTVEN ÉVES LETTÉL Ötven éves lettél,S te észre sem vetted,Elrohant az idő,Oly gyorsan feletted. Száguldva vágtattál,S bejártál sok helyet,De az éveinketFékezni nem lehet! Ha egy lány rád nevet,Ez már nem neked szól.A gondolat is fáj,Ha korod megzsarol. A szíved megdobban,S az eszed megérti,Nem is haragudhatsz,Ha azt mondják: – bácsi. A gyermekkor elmúlt,S (az) ifjúságnak vége,Lassan … Olvass tovább

SZEGÉNY MAGYARORSZÁG

Szerző:

SZEGÉNY MAGYARORSZÁG Elfáradt emberek,Meggyötört testek,Zakatoló gépek,Küzdelmes életek. Reménytelen harcok,Kilátástalan jövők,Tönkrement házasságok,Hitetlen cselszövők. Izzadságszag, olajos bűz,Verítékező homlokok,Elkeseredett arcok,Kudarc és nyomorgók. Lelkiismeretlen rablók,Gyilkos vágyak,Álmatlan éjszakák,Szennyes ágyak. Elvetélt anyák,Dülöngélő részegek,Garázdálkodó apák,Éhező gyermekek. Hűtlen szeretők,Állástalan emberek,Kihalt jótevők,Pogány hitetlenek. Száguldó autók,Csikorgó fékek,Elszegényedett városok,Becsapott népek. Kizsákmányolás,Magas adók,Büntetlenül hagyott,Adócsalók. Kéjenc pedofilok,Testüket áruló lotyók,Fagyhaláltól elpusztult,Kivetett hajléktalanok. Életüket eldobó öngyilkosok,Könnyelmű léhák,Magukra hagyottCsaládok és árvák. … Olvass tovább

BÚCSÚ

Szerző:

BÚCSÚ Harangoznak!Ám a harang nem úgy szól, mint szokott.Mintha érezné, vagy tudná,Akiért kongat, ő már halott.Valaki elment,Mindenkit itt hagyott!Az ideje lejárt,S szíve tovább már nem dobogott.Egy könnycsepp, melyet sok másik követ.Siratják-, ki mindenkit szeretett.Akit megérint egy csillag,Annak lelkét is elviszi.Teste a földbe vágy,„Porból lett-, és porrá lesz”; – ez jut neki!Harangoznak!Megindul a gyászmenet.Lassan a tátongó … Olvass tovább

MENTSÜK MEG A VILÁGOT

Szerző:

MENTSÜK MEG A VILÁGOT Rohanó világ, siető emberek,Száguldó autók, csikorgó fékek.Fülsiketítő zaj hangja hallik,Mintha itt volna a vég, úgy tűnik. Két szemem kevés, hogy mindent lássak,Felnőttet, gyermeket hazavárnak.Csak állok s figyelek elmerengve,A kipufogógáztól szenvedve. A zűrzavarban nincs már nyugalom,A csendes gyermekkort visszasírom.Egy emberöltő, s minden elveszett,Az utca Bábelre emlékeztet. A fejlődés egyszer megöl bennünket,Ami oly … Olvass tovább

VARÁZSTÜKÖR

Szerző:

VARÁZSTÜKÖR Szeretnék a tükröd lenni,Kérdésedre azt felelni:Te vagy legszebb, nincs Nálad szebb,Szemem szebbet nem is keres. Téged nézve csak azt látom,Boldogság vagy, igaz álom.Álomkép egy útnak végén,Délibábos igaz remény. Varázstükröd, ha lehetnék,Mindenhova Veled mennék.Bejárnánk a nagyvilágot:Erdőt, mezőt, hegyet, dombot. Megmutatnám, amit érzek,Mindent mi szép,- értékeket.Gyémántok közt, hogyha járnánk,Te volnál a legszebb gyémánt. Ha csillagot választanánk,Az … Olvass tovább

AZ ESZELŐS

Szerző:

AZ ESZELŐS Csak ültem és figyeltem az embereket,Mikor a távolból egy eszelős közeledett.Délceg tartással katonásan lépkedett,Szigorú arccal, mint egy őrmester úgy érkezett.Tekintete egy pontra nézett mereven,Fennhangon szinte kiabált elkeseredetten.Rákosit szidta, pedig nem ismerhette,S ezután Orbánt, Horn Gyulát s Torgyánt emlegette.Majd hirtelen Antallt vette célpontjául,Arca felvidult s csúnyán káromkodott oroszul.Megállt, körülnézett és mintha figyelne,Vagy ötleteket gyűjtene … Olvass tovább

KINEK PANASZKODJAM?

Szerző:

KINEK PANASZKODJAM? Kinek panaszkodjam,Az útszéli fáknak?Ők is zúgva, sírvaMegváltóra várnak. Zivatar, zimankó,Szél s dér veri őket,Nincs, aki megszánjaA rab, szenvedőket. Úgy fekszem itt olyan árván,Egymagamban, mint letaroltFa, az őszi alkonyatban.Mint haldokolnak, sápadt levelek,Miről a könnyes gyanta lepereg. Neked panaszkodomS elmondom a szép csendben,Hogy a szívem mért fáj,Mért gyötör a lelkem. Éjszakánként miért,Álmatlanul fekszem.Rád gondolok olykor,Visszavár … Olvass tovább