a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
Bozsogi Attila számára az önkifejezés egyik nagyon fontos formája az írás, ami leginkább rímbe szedett sorok, versek képébe jelennek meg. A legváltozatosabb módón és témákban születtek ezek az alkotások, melyeket több esetben nyomtatásban is megjelentetett a szerző.
LEHULLNAK A FALEVELEK Lehullnak a falevelek,Temetek egy érzést,Két szemednek ragyogását,Fájó emlékezést. Életedből már elmentem,Hozzád visszavágyom,Éjszakánként elsiratom,Tűnő boldogságom. Szerelem nélkül nem tudom,Hogyan lehet élni,Magányosan kóborolva,Örömöt remélni. Rád gondolok éjjel-nappal,Beteg lett a lelkem,Nincsen, aki meggyógyítson,És szeressen engem. Makó, 1999. 03. 23.
ÁLMOT KERGETTEM ÉN Álmot kergettem én,Délibábos álmot, Nem gondoltam akkor,Hogy majd Rád találok. A véletlenből lett egyIgaz szerelem,Ezért a Jóistent,De nagyon szeretem! Délibábos álmok,Megköszönöm nektek,Hogy ezt a szépasszonyt,Elém vezettétek. Boldogság költözött,Vele életembe,De nagyon örülnék,Ha Ő is szeretne. Makó, 1999. 03. 23.
TAVASZI ÉJSZAKÁKON Tavasz éjszakákonÁlmodozom sokat,A régi emlékekLassan megfakulnak. De egy nagy szerelemÚjra éled bennem,Álmomban visszatér,Akit úgy szerettem. Szerettem egy asszonyt,Boldogság volt nékem,Földönfutó lettem,Mikor elvesztettem. Szívem magányos lett,Befelé hullt könnyem,Nélküle az életCsak kín, és gyötrelem. Makó, 1999. 03. 17.
TALÁN VALAMIKOR Talán valamikorElmondom majd Néked,Miért is szeretlek,Oly annyira Téged. Szeretem a hangod,Szemed ragyogását,Vidám kacajodat,S lelked megnyugvását. Szeretem a helyet,Ahol megláttalak,Szeretem a napfényt,Melynél csodálhatlak. Szeretem a rózsát,Mely csak Neked nyílik,Szeretek mindenkit,Ki Hozzád tartozik. Szeretlek én Téged,Boldoggá tesz engem,Szeretlek, míg élek,Ezt nem feledhetem. Szeretem a lényed,Törékeny alkatod,Szeretem az Istent,Aki nekem adott. Makó, 1999. 03. 15.
CSAK A SZÉPRE SZERETNÉK ÉN Csak a szépre szeretnék én,Mindig emlékezni,Ami rossz volt valamikor,Mindent elfeledni. Hófehér levélpapíronMegírni mit érzek,Mikor egy szőke asszonynak,A szemébe nézek. Holdvilágos éjszakákonCsendben hozzá menni,Nézni a csillagos eget,Egymást úgy szeretni. Elmondani mindenkinek,Hogy csak Őt szeretem,Hogyha Ő is szeret engem,Áldja meg az Isten! Makó, 1999 03. 05.
BETEG VOLT A SZÍVEM Beteg volt a szívem nagyon,Bánatos a lelkem,Könnyelműen elhagytam Őt,Akit úgy szerettem. Talán a Jóisten egykor,Megbocsátja nékem,Hogyha odafenn majd néki,Meggyónom a vétkem. Nagy volt az én bűnöm itt lenn,Míg a Földön éltem,Szerettem egy asszonyt nagyon,Ez lett az én vesztem. Megkérem majd a Jóistent,Adja az áldását,Engedje meg, hogy odafent,Szerethessem tovább! Makó, 1999. 03. … Olvass tovább
ELMENTEM ÉN ÚJRA Elmentem én újraA szerencsém mellett,Nem vettem komolyan,Hogy szívem kit szeret. Hagytam végelegyen,Pedig nem akartam,Nagyon fáj ez nekem,Magamra maradtam. Egyedül járok most,Éjjel az utcákon,A lelkem háborog,Én Őt visszavárom. Boldogidők, álmokCsúnyán cserbenhagytak,Bánatom miatt most,Engem kikacagnak. Makó, 1999. 02. 10.
ÁRNYÉKOS UTON JÁRTAM ÉN Árnyékos úton jártam én,Világ életemben,Kevés boldogságot kaptam,Azt is elfeledtem. De amikor rád találtam,Megfogadtam végre,Kalandozásoknak most már,Mind örökre vége. Rabja lettem két szemednek,De ezt sosem bánom,Mikor nem vagyok Tenálad,Hozzád vissza- vágyom. Tavasz ébred a szívemben,Ha Rád emlékezem,Te vagy nékem a mindenem,És egy nagy szerelmem, Hogyha sír a lelked néha,Nekem bánatom van,Vígasztalom a … Olvass tovább
MEGISMERTEM NÁLAD Megismertem Nálad, mireOlyan régen vártam,Szerelemre gyúlt a lelkem,Ahogy Rád találtam. Fénylőn ragyogó szemedből,Őszinteség árad,Hogyha nem vagy énmellettem,Vágyódom utánad. Kergettem egy édes álmot,Mely Hozzád vezetett,Te vagy, akit megálmodtam,S szívem megszeretett. Nem láttalak az előtt még,De a lelkem ismert,Szerelmedet kérem most én,És szép emlékeket! Makó, 1999. 01 07.
AZ ABLAKOM ELŐTT Az ablakom előtt,Lilaakác nyílik.Akik arra járnak,Virágát megnézik. Esti szellő fújja,Lengeti a fákat.Vihar készülődik,S letör egy szép ágat. Az én szívemben isNagy-nagy vihar támadt.Nem akar csitulni,Enyhülni a bánat. Kavarog egy érzés,Mindent összetörve.Elhagyott szerelmem,Engem elfeledve. Makó, 1999. 01. 01.